Orbán: "Magyarországon van egy szilárd alkotmányos rend, ez nem egy kóceráj, vagy sufni"

A koronavírus elleni oltásra épülő védekezést folytatni fogja a kormány az év hátralévő részében is – közölte Orbán Viktor kedden Budapesten, a Karmelita kolostorban az év utolsó Kormányinfóján. A miniszterelnök bejelentette, hogy Novák Katalin jelenlegi családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Beszélt arról is, hogy mit gondol Varga Judit felelősségéről a Völner-ügyben, és elmagyarázta a BBC tudósítójának, hogy mit jelent az, hogy nincs kolbászból a kerítés.

A hiánycél változását azzal magyarázta, hogy az uniós tagállamok költségvetési deficitjének átlaga alacsonyabb lesz a korábban tervezettnél, a kormány pedig nem akarja kockáztatni az ország pénzügyi stabilitását, ezért igazodik a tagállamok középmezőnyének hiánycéljához.

Egy másik kérdésre, miszerint hogyan oldják meg a települések a polgármesteri béremeléseket, ha nem kapnak hozzá többletforrást, Orbán Viktor azt mondta:

ügyesek, megoldják.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a 25 ezer fő alatti önkormányzatok esetében teljes kompenzációt adnak az iparűzési adóra, míg a 25 ezer fő feletti településeknél a polgármesteri fizetés 20 százalékos emelése nem érzékelhető költségvetési tétel.

Orbán Viktor ehhez hozzátette:

az iparűzési adót nem vette el a kormány, ott van a városokban, csak nem az önkormányzatoknál, hanem a kis- és közepes vállalkozásoknál.

A kormányfő a pedagógusok béremeléséről azt mondta,

"a pedagógusoknak igazuk van" abban, hogy a tízszázalékos emelés nem oldja meg a problémájukat.

A változtatásnak két útja van:

vagy folyamatos emeléseket hajtanak végre, vagy lesz egy átfogó rendezés.

Orbán Viktor az utóbbit tartaná szerencsésnek, de erre csak akkor tud ígéretet tenni, ha látják a gazdaság teljesítményét az év második felében, illetve ha megnyerik a választásokat.

Kérdezték az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspontról is. Orbán Viktor azt mondta, két igazodási pontjuk van, az egyik a V4-ek és azon belül Lengyelország, vagyis ahol lehet és ameddig lehet Magyarország együttműködik ebben az ügyben a lengyelekkel, akiknek elég harcos és világos álláspontjuk van.

A kormányfő másik igazodási pontként az Európai Tanácsot említette, amely múlt héten szerinte mérsékelt álláspontot ismertetett, ugyanis az EU semmilyen biztatást nem adott Ukrajnának a NATO- és az EU-tagságot illetően.

Kitért arra is, hogy Magyarország igyekszik leválasztani oroszpolitikáját ukránpolitikájáról. Kifejtette:

Magyarország támogatja Ukrajna függetlenségét, de nem örül az Oroszország elleni szankcióknak.

Jelezte azt is, hogy jövő év elején is lesz magyar-orosz csúcstalálkozó Vlagyimir Putyin elnökkel "valahol Oroszországban".

Kérdezték arról, hogy a szlovák külügyminiszternek nem tetszik a magyar kormány "brüsszelezése". A kormányfő közölte, a négy visegrádi országból három nem tagja az eurózónának, Szlovákia viszont igen.

Ezért a szlovákok helyzete más, más a mozgásterük, Magyarország szuverénebb, mert van saját valutája

- indokolt.

Arra vonatkozó bizonyítékot nem látott, hogy Oroszország áll a fehérorosz migránsválság mögött – mondta.

Orbán Viktor az unió bővítésére vonatkozó kérdésre úgy reagált:

nem állnak jól a csillagok, de sose álltak jól.

A miniszterelnök hangsúlyozta, mindent megtesz azért, hogy meggyőzze Európa vezetőit, a Balkán biztonsága kulcskérdés számukra is.

A terület stabilitását összeurópai érdekké kell tenni. Ha sikerül, akkor meg lehet győzni a nagy országokat a bővítésről. Ha nem sikerül, Magyarországnak akkor is mindent meg kell tennie, hogy a tagság jogosítványai nélkül, de minden lehetséges bekapcsolódást megadjon nyugat-balkáni országoknak a magyar gazdaságon keresztül az európai gazdaságba

- hangoztatta.

A Völner-ügyről szólva azt mondta, a volt államtitkárt diák kora óta ismeri, és nagyon sajnálja azt a dolgot, ami kialakult. Orbán Viktor közölte, maga sem tudja, mi a helyzet, és amíg a bírói ítélet nem születik meg, még magában sem hajlandó eldönteni ezt a kérdést.

Az ügyészség vádemelése mégis csak komoly dolog – fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy Völner Pál volt államtitkárt azért is megvesztegethették, hogy lehallgatásokat engedélyezzen, Orbán Viktor közölte, Magyarországon minden egyes eljárást a Belügyminisztérium kezdeményez, az Igazságügyi Minisztérium azt nem kezdeményezheti.

Hozzátette: a kormánynak nincs jogköre az ügy vizsgálatához, meg kell várnia az ügyészség vizsgálatát, illetve a vádemelést, amennyiben lesz, akkor tud további lépéseket tenni.

Arra a kérdésre, hogy valóban lehallgatták-e Áder János testőreit, a kormányfő azt mondta, ha tudni szeretne bármit az államfőről, megkérdezi tőle, és ebben jobban megbízik, mint bármilyen más "kütyüben".

Egy másik kérdésre, adott-e utasítást arra, hogy a Pegasus-szoftverrel újságírókat, politikusokat, civileket hallgassanak le, Orbán Viktor azt mondta, minden titkosszolgálati eszköz alkalmazása a belügyminiszter hatáskörébe tartozik.

Egyetlen iránytű van kijelölve a belügyminiszternek, hogy amilyen képességgel rendelkeznek Európában más országok, olyan képeségekkel Magyarországnak is rendelkeznie kell. Pintér Sándor többször megerősítette, hogy Magyarországon 2010 után semmilyen törvénytelen megfigyelés nem történt

- jelentette ki.

Komolytalannak, politikai blöffnek nevezte az ellenzéki ötletet, hogy az alaptörvényt feles többséggel is megváltoztatnák. Hozzátette:

Magyarországon van egy szilárd alkotmányos rend, "ez nem egy kóceráj, vagy sufni".

A miniszterelnök kérdésre közölte, a Fudan-népszavazásra az alkotmányos eljárásjogi rend alapján a választások előtt már nem kerülhet sor.

A jövő évi választásba történő esetleges amerikai beavatkozási kísérletet firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta, Magyarország nem tart senkitől, hiszen 1100 éves állam.

Kérdezték arról, hogy a Fideszhez köthető üzleti körök befolyásolási kísérletének tekinthető-e az, hogy a portugál Alpac Capital cég megveszi az Euronews többségi tulajdonát. Orbán Viktor azt mondta,

a Fidesz nem sző világbirodalmi terveket, ezt biztosan mondhatom.

Jelezte, a felvásárló cég vezetőjének apját jól ismeri, mert együtt voltak alelnökök az Európai Néppártban, illetve most is alelnökei a Kereszténydemokrata Internacionálénak.

Volt kérdés arról is, hogy mennyire lehetnek tiszták a jövő évi választások, ha a közmédia nem részrehajlásmentes. A miniszterelnök azt mondta,

a kormány nem olyan hatóság, amely a közmédia felett áll, így azt nem befolyásolja és nem is fogja. Mint mondta, biztos abban, hogy a választások tiszták lesznek, és kijelentette: a kormánypárt soha nem fog nyomást gyakorolni a közmédiára abban, hogy mit tegyen és mit ne tegyen.

Úgy értékelte, a magyar média pluralista, míg a nyugati hegemonista. Szerinte a magyar média 50 százaléka kereszténydemokrata, konzervatív, a másik 50 százalék viszont progresszív, liberális, baloldali.

Ami itt van, azt nem tekintik normálisnak azért, mert nem pont olyan, mint a nyugati társadalmakban, ami viszont "a mi szempontunkból nem normális"

- fogalmazott.

Szerinte erősen és jogosan kritizálnák, ha megpróbálna nyomást gyakorolni bármilyen médiára.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy

a francia elnökválasztásig a Fidesz biztosan nem vesz részt új uniós pártcsalád létrehozásában és nem is csatlakozik európai pártcsaládhoz.

Az új német és az új izraeli kormányról szólva azt mondta: "nem jó a lapjárása" a nemzetközi politikában, a barátai vereséget szenvedtek. Úgy értékelt: azért nem hívták meg Magyarországot a demokráciacsúcsra sem, mert "Trump barátait nem hívták meg".

Kitért arra is:

a magyar kormány arról akarja meggyőzni Berlint, hogy a Nyugat-Balkánt integrálni, segíteni, felzárkóztatni, Európába befogadni kell, nem büntetni, szankcionálni, mert utóbbi esetben nagy bajt okoznak.

A kormányfő elmondta, az új berlini kormánnyal nem történt még meg a kapcsolatfelvétel, de ő már kezdeményezte a visegrádi négyek és Németország vezetőinek találkozóját.

Hozzátette, bár az új német kormánnyal az eltérő szellemi megközelítés okán "két malomban őrölünk", kitüntetett jellegű a két ország viszonyrendszere. Van mire építeni, és nem lenne jó, ha a pártpolitikai megfontolások ezeket az alapokat is kikezdenék

- fogalmazott Orbán Viktor, aki úgy látja, így nem lehetetlen, hogy a nagyon különböző pártállások ellenére jók lehetnek a következő években a német-magyar kapcsolatok.

Nem változik a magyar kormány migrációs politikája, Magyarország szerint továbbra is egy a belépés előtt beszerzett engedéllyel folyó, "rendezett bevándorláspolitika kellene", ám Brüsszel erre nem hajlandó

- mondta a miniszterelnök.

Kérdésre közölte, hogy a kormány tervez további népjóléti intézkedéseket, részleteket azonban nem árult el.

A Kormányinfó itt nézhető vissza.

Forrás: MTI
Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher