A vásárlók 56 százaléka szembesült már azzal, hogy hiány van a hatósági áras élelmiszerből a boltokban

A fideszes érzelműek szerint Brüsszel és a szankciók, az ellenzékiek szerint a gyenge forint és a kormány számlájára írható az áruhiány. 

A Népszava megbízásából készített felmérést a Publicus Intézet, amelyben azt vizsgálták, hogy a vásárlások során szembesült-e a lakosság a hatósági áras termékek hiányával. 

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A felmérés szerint a hazai vásárlók 56 százaléka rendszeresen nem tud megvenni valamilyen hatósági áras élelmiszert a boltokban, mert hiány van belőle. További 22 százalékuk szembesült már ezzel a problémával egyszer.

A nők nagyobb arányban szembesültek már áruhiánnyal (vélelmezhetően ők intézik többször a bevásárlásokat), 62 százalékuk mondta azt, hogy rendszeresen nem tud hatósági áras termékeket beszerezni, a férfiaknál ez az arány 49 százalékos volt. 

A cikk szerint a felmérésben a pártszimpátiára is rákérdeztek, ez alapján pedig eltérés van a válaszadók tapasztalatai között: az ellenzékiek 63, a bizonytalan szavazók 67 százaléka nem tud rendszeresen árstopos terméket beszerezni, a Fidesz-KDNP szavazóinak viszont csak a 41 százaléka mondta ugyanezt. Összességében az ellenzéki szavazók 81 százaléka, a bizonytalanok 84 százaléka, a kormánypárti szavazók 69 százaléka találkozott már a hatósági áras termékek hiányával. 

A Publicus rákérdezett a felmérésben résztvevőknél arra is, hogy szerintük mi lehet az áruhiány oka. Az emberek elsősorban (88 százalék) az elszálló energiaárakat, a gyenge forintot (86 százalék), illetve a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját (74 százalék), valamint a kereskedők ármegállapítási módszereit (63 százalék) hozta fel az élelmiszerinfláció okaként. A brüsszeli, Oroszország ellen bevezetett szankciókat (amiről ugyanaz a kormány közli itthon milliárdos hirdetésekben, hogy az minden baj okozója, miközben a magyar kormányfő az eddigiek legtöbbjét megszavazta) csak a megkérdezettek 47 százaléka hozta fel okként a cikk szerint.

Pártszinten a kormánypárti szavazók 45 százaléka okolta az elhibázott gazdaságpolitikát, 75 százalékuk a gyenge forintot hozta fel okként, a szankciókat pedig 85 százalékuk. Az ellenzéki szavazók 97 százalékban a gyenge forintot, 96 százalékban az elhibázott gazdaságpolitikát, és csak 19 százalékban a szankciókat hozták fel okként az élelmiszerárak inflációjára. 

A Népszava felidézte azt is, amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az üzemanyagok ársapkájának december 6-ai kivezetésekor azt mondta, minden ársapkának addig van értelme, amíg nem okoz áruhiányt. Amennyiben viszont az áruhiány eléri azt a szintet, amikor már nem biztosítható a termék, akkor az ársapka elveszti értelmét. 

Jelenleg a boltokban ezt lehet tapasztalni: hiába korlátozzák az egyszerre megvehető mennyiséget az ársapkás termékekből, nyár óta többször is azzal szembesültek a vásárlók, hogy elfogyott a tej, a kristálycukor, étolaj. Mindezek ellenére a kormány nem adta fel az ársapkás élelmiszereket, sőt, a burgonyára és a tojásra is kiterjesztétték az árstopot, amit 2023. április 30-ig tartanak fenn jelen állás szerint.