"Hazaárulás, felségsértés" – Össztűz zúdult Matolcsy Györgyre, miután nevesítette Orbánt a brutálisan rossz gazdasági helyzet kapcsán

Matolcsy szerint a kormány hibás gazdaságpolitikája miatt növekedési és felzárkózási válságba jutott Magyarország.

Keményen kritizálta a kormányt a jegybank elnöke az MNB 2021-es üzleti jelentéséről szóló vitán szerdán. Matolcsy szerint

"reformsivatag" alakult ki, a kabinetnek még világos céljai sincsenek.

A 2021-es évben negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány, "eleresztette az egyensúlyt", és utána jött 2022-ben a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások, de már előtte, 2021-ben elindult a negatív gazdaságpolitikai fordulat – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MNB 2021-es üzleti jelentését ismertetve az Országgyűlés szerdai ülésén.

A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat. "Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben" – mondta Matolcsy György.

Hozzátette, még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek-e módosítani. Elvileg igen, mert megtették korábban többször is, de még most nem látható – értékelt.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke előterjesztőként felszólal az MNB 2021. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az MNB 2021. évről szóló határozati javaslat együttes általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 8-án. Fotó: MTI/Kovács Attila

Matolcsy beszéde után Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy a testület szerint a beszámoló megfelel a jogszabályi követelményeknek, hiszen számot ad a feladatokról, a monetáris politikáról és a felügyeleti tevékenységről. Annak tartamát úgy összegezte: a jegybank 2021-ben is eleget tett törvényi feladatainak, teljesítette céljait, programjai pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedő legyen. Azt is mondta: a kormány 2020-ban jó döntéseket hozott a Covid utáni kilábalás érdekében, és a nemzeti össztermékhez képest a legerősebb újraindítási programot vezette be Európában, amelynek 2021-re már egyedülálló növekedés lett az eredménye. Eközben a jegybank kamatemelési ciklust indított, és a kormánnyal egyeztetve 11 ezer milliárd forintot bocsátott a gazdaság rendelkezésére két év alatt, ami a magyar gazdaság történetének legnagyobb támogatási programja volt.

Witzmann Mihály (Fidesz) is reagált a vitában a beszédre, illetve igazából a Jegybank beszámolójára, szerinte is minden rendben volt, sőt, jobb, mint bárhol máshol. A magyar gazdaság a járvány harmadik hulláma alatt is bővülni tudott, nőtt a GDP, csökken a költségvetési hiány. Az MNB is jól dolgozott, támogatja a zöldberuházásokat és még ismeretterjesztő munkát is végez...

Dávid Ferenc (DK) felidézte a jegybankelnök parlamenti bizottságban elmondott december 5-i, kormánykritikus beszédét. Azt mondta: bár 2021 közepén ütött be az infláció, már 2017-ben inflációs pályára állt a magyar gazdaság, hiszen már akkor is az uniós adat kétszerese volt a magyar áremelkedés. Vagyis bőven a háború előtt megkezdődött a folyamat – szögezte le.

Szólt arról, hogy Matolcsy György korábban hibásnak nevezte a 2021-es kormányzati politikát, amely Dávid Ferenc szerint egy évtizedes hátrányt okozott. Rámutatott: Matolcsy György tagja a költségvetési tanácsnak. Ha így szaladtak el a költségvetések az elmúlt években, miért írta alá azokat, holott vétójoga volt? – kérdezte.

Emlékeztetett: az elnök megismételte azt a dilemmáját, hogy az infláció beindulásakor a jegybank a fékre lépett, a kormány pedig a gázra. Milyen reménye lehet a magyaroknak, ha a két fél szögesen ellentétes gazdaságpolitikát képvisel? Kialakulhat-e egy szinkron a két intézmény között? – kérdezte. Kifogásolta, hogy a magyar társadalmat a folyamatokról nem tájékoztatták.

A kiskereskedelem forgalma volumenében 4,5 százalékkal csökkent egy év alatt – közölte. Az ársapkákról azt mondta: ha a jegybank elnöke szerint hibás intézmény az, miért nem jelezte ezt előre a kormánynak?

Jött Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka, aki megfegyelmezte a jegybankot, hogy tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában. Fontos, hogy év végére egy számjegyűre "vágják vissza" az inflációt – mondta.

Elismerte, hogy az eredményekhez amúgy az MNB is hozzájárult, például a válságkezelés elősegítése érdekében a jegybank az említett évben az eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe, és a jegybanki programok is növelték az államháztartás bevételeit.

A jegybank bevetette eszköztárát az infláció elleni küzdelemben, de az összetett, globális gazdasági válsághelyzetben nem sikerült győzelmet aratnia – értékelt.

A kormány viszont szerinte az élelmiszer-árstopokkal és a benzinárstoppal megvédte az embereket. 

Megjegyezte: az inflációt idén talán teljes mértékben nem tudják megszüntetni, mert okai nem Magyarországon vannak, s bár nem mindenben értenek egyet a jegybankkal, de közös a harc, egymásra vannak utalva az infláció elleni küzdelemben.

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka felidézte, hogy a jegybank elnöke már tavaly decemberben, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén "pusztítóan éles kritikát" fogalmazott meg, és már akkor kitért a hibás gazdaságpolitikára, arra, hogy elszállt a költségvetési hiány és jelezte, megbomlott a kormány és a jegybank közötti gazdasági összhang.

Most a "felségsértés" esete is megvalósult, nevesítette a miniszterelnököt beszámolójában

- mondta. 

Vajda Zoltán azt mondta, hónapok teltek el a gazdasági bizottság ülése óta, de a kormány nem fogadta meg a kritikát.

Ugyanakkor a képviselő megjegyezte, a jegybank elnöke önkritikát nem gyakorolt, hiszen a jegybank feladata az infláció elleni küzdelem is. Felmerül a kérdés, hogy látja a saját szerepét abban, hogy ma Európában messze a legmagasabb a magyar infláció. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az infláció egyelőre beragadt a rendkívül magas szinten

- jegyezte meg a politikus.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt:

nem feloldható kommunikációs konfliktus, hanem elvi ellentét áll fenn a jegybank és a kormány között, így pedig az infláció kezelhetetlen, a forint árfolyama "nem rendezhető".

A politikus szerint mihamarabb közös hangot kell találniuk a feleknek annak érdekében, hogy kiszámíthatóvá váljon a hazai gazdasági környezet.

Itt ellendrukkerségnek nincs helye, itt az ellendrukkerség hazaárulás

- jelentette ki a Jobbik vezérszónoka. "Amit Matolcsy György sikertörténetnek nevez, az szerintem ezer sebből vérzik" – mondta.

Hozzátette: 2014-ben az MNB a fékre, a kormány a gázra lépett; szerinte ennek a következménye napjaink "inflációs katasztrófája", amely már az ukrajnai háború kirobbanása előtt előrelátható volt.

A politikus hangsúlyozta, fenntartható pályára kellene állítani a gazdaságot, de itt szerinte erről szó sincsen. Felvetette, miközben a jegybankelnök károsnak nevezi az ársapkákat, a kereskedők ezerszer ennyi termék árával mindennemű következmény nélkül "teljesen szabadon babrálhatnak", más termékeken hozva vissza az ársapka okozta veszteségét.

A szónok kevesellte az "agyonkényeztetett multikkal" szemben a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásoknak gazdaságélénkítésre adott támogatások mértékét, holott ezek "a hátukon cipelik ezt a gazdaságot".

Kifogásolta, hogy az expozéban nem esett szó a forint árfolyamáról, ami "a legbrutálisabb különadó" a családok számára; szerinte "tudatosan engedték el hosszú éveken keresztül a forintot, és ez a kormánynak nagyon jól jött", hiszen stratégiai szövetségesei, az exportáló multicégek ezzel jól jártak.

Felidézte pártja javaslatát, hogy akár alaptörvényi szinten is szabják feladatul a forint és árfolyamának védelmét.

Apáti István (Mi Hazánk) szerint "az elmúlt 13 év átlagához képest szokatlan őszinteséggel" beszélt a jegybankelnök. Úgy fogalmazott "majdnem teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomást tett", de a felelősséget hárítva "a miniszterelnök egyik áldozataként akarja bemutatni saját magát".