A Mi Hazánk bejelentése nyomán.
A Budapesti Kormányhivatal szerint jogszabálysértő, hogy Horn Gyuláról neveztek el sétányt a XIII. kerületben, ezért Sára Botond főispán felkérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a fennálló jogszabálysértő helyzetet 30 napon belül szüntesse meg, vagyis nevezzék át a sétányt
– posztolta Novák Előd a Facebookon.
Fotó: PestBuda/Facebook
Sára Botond a mostani határozatában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényre hivatkozik, aminek a 14. § második bekezdése szerint közterület vagy közintézmény nem viselheti:
a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy
b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
52 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Az, hogy anno a sereg kit hova hívott be az nem jelentett semmit!
A „pufajkások” fő erejét Budapesten a megalakuló Kádár-kormány hadügyminisztériuma, később a belügyminisztérium által felállított reguláris csapatok, a „Forradalmi Karhatalmi Ezredek” képezték, de ezek mellett a kormány (különösen a kezdeti időkben) például az ÁVH egyes ezredeit is igénybe vette; s tevékenységükhöz sokszor félreguláris csapatok is csatlakoztak. A karhatalom megszervezésére főképp azért volt szükség, mivel a magyar néphadsereg erői nem vagy csak vonakodva álltak a Kádár-kormány mellé, noha sok honvédtiszt maga is pufajkát öltött és részt vett az atrocitásokban. A „pufajkás” elnevezés a karhatalmi erők jellegzetes „egyenruhájáról” – pontosabban, egyenruha híján viselt szokott öltözékéről, az orosz mintára gyártott vattakabátról (pufajka) kapta a nevét.[3]
A pufajkások több olyan akcióban vettek részt a fővárosban és vidéken – például Egerben, Gyomán, Miskolcon, Pécsen, Salgótarjánban, Tatabányán és Zalaegerszegen – amelyek sok civil áldozattal jártak.
Új hozzászólás