A lengyel–magyar barátság napjának története 2006. március 24-ig nyúlik vissza, amikor Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök Győrben aláírták a győri nyilatkozatot, valamint átadták a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét.
Kép: Facebook/Trombitás Kristóf
A magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel-magyar barátság napját.
A két nép baráti kapcsolatainak emléknapjának minden évben a másik ország egy-egy városa ad otthont.
A fideszes propagandista Trombitás Kristóf azonban egészen másképp vélekedik erről, ugyanis szerinte a lengyelek nem csak elfogadták a Trianonban nekik juttatott területeket, hanem már 1918-ban betörtek Árva vármegyébe
A barátságról nekem más elképzeléseim vannak. Persze, többnyire spanok vagyunk a lengyelekkel és ez tök jó, de ettől még a múlt nem változik meg.
- írta ezzel kapcsolatban, és azt is elmondta, mire alapozza ezt.
A közepébe vágva idézzünk fel egy nagyon is fájdalmas epizódot. A lengyelek ugyanis nem csak elfogadták a Trianonban nekik juttatott területeket, hanem már 1918-ban betörtek Árva vármegyébe.
- kezdett fejtegetésbe, és kitért arra is, hogy a barátságról neki más elképzelései vannak, és ezen a téren az sem változtat, hogy „keveset” vettek el.
A barátom rablása kis értékben is jobban fáj, mint egy idegen nagy értékű bűncselekménye ellenem.
- mondta.
Ez baromság. Semmi másra nem való csak uszításnak. Lengyelország 123 év után lett újra ország 1918 november 11.-én. A nagyhatalmak adták nekik azt a nyúlfarknyi területet, ahol egyébként többször jártam és helyiektől, történelemmel foglalkozóktól tudom, hogy ott magyar gyakorlatilag már abban az időben sem élt-
- üzente neki egy kommentelő.
Öcsém hogy te mekkora egy senki vagy! Mi lesz veled, ha majd borul a bili? Bár azt mondják, Szibéria egészen jó hely, ha megszokják. Mert hogy te, meg a kispajtásaid európai országban nem helyezkedtek el, az tuti.
- tette hozzá egy másik.
Van aki csak annyit tett hozzá:
Remek, köpködjük a lengyeleket is, ők eddig valamiért kimaradtak. A lényeg, hogy a szövetségeseinkre kell lőni , mert ők nem lőnek vissza. Ez egy igazi hungarikum, avagy a magyar külpolitika totális csődje.
Trombitás szerint közkeletű vélekedésekkel szemben szó sem volt arról, hogy a magyar állam széthullásából akartak részesedni. 1918. november 6-án, amikor az első lengyel csapatok megjelennek a Felvidéken és elfoglalják Jablonka környékét, még híre-hamva sincs a király lemondásának sem. Végül 1918-1919 fordulójáig 589 négyzetkilométert szálltak meg Árva és Szepes vármegyékből.
Egyébként a közkeletű vélekedéssel szemben a lengyelek aláírták Trianont is. Az más kérdés, hogy a Szejm nem ratifikálta, de ettől még aláírták.
- idézte fel történelmi tanulmányait a Megafon kötelékébe tartozó megmondóembereit, aki márciusban még a kárpátaljai katonákat gyalázta.
Na mivan putyin nem engedi, hogy a lengyelekkel barátok legyünk, le kell epíteni a kapcsolatot? Kezdődik az uszítás, 1-2 éve még részetekről is megkérdőjelezhetetlen volt a lengyel-magyar barátság. Amúgy azt meg régóta tudja, az egész ország hogy trombitásnak mások az elképzelései a barátságról
- tette hozzá egy másik kommentelő a Mandiner Facebook oldalán.
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Hm...túl a barátságon?
1. Ha már Trianon. Salamon Bethlen Ilona grófnő 1943-ban hagyta el Nedec várát.
2. A lengyel vezérkar még 1938-ban szervezte meg a diverziós egységét, aminek főleg az volt a célja, hogy a csehszlovákiai Kárpátalja a Magyar Királysághoz kerüljön visszacsatolásra, aminek eredménye a közös magyar-lengyel határ.
Hát ilyen vélemények is vannak kérem szépen!!!???
csak ennyi
barátilag
J.L.
Új hozzászólás