Nem hagyta szó nélkül az országos főrabbi Lázár János szavait – A miniszter Horthy Miklóst igaz magyar hazafinak és hős katonának nevezte

Horthy antiszemita leveleivel üzent az országos főrabbi Lázár Jánosnak. A Telex szúrta ki, hogy Lázár hétvégén elhangzott mondataira a Facebookon reagált Frölich Róbert országos főrabbi, aki Horthy nagyságában nem, abban viszont egyetértett a miniszterrel, hogy „világosan és egyértelműen kell beszélni”.

Fotó: Lázár János Facebook

Lázár János volt a vasárnapi Horthy-megemlékezés legmagasabb rangú kormányzati szereplője Kenderesen, ahol a volt kormányfő újratemetésének 30. évfordulóját tartották.

Az építési és közlekedési miniszter a Telex tudósítása szerint a következőket mondta a kenderesi vasútállomáson, ahol egy kiállítás mellett több, Horthyhoz köthető közlekedési eszközt is bemutattak az újratemetéshez kötött műsor részeként.

Manapság a politikában a mellébeszélésnek, sunnyogásnak, a hazudozásnak és a gyávaságnak nagy divatja van. Én azt gondolom, hogy világosan és egyértelműen kell beszélni: ma, akik itt összejöttünk, azok tisztelik Horthy Miklóst és emlékét, tisztelik Horthy Istvánt és emlékezetét. Azért jöttünk össze hogy fejet hajtsunk és emlékezzünk.

Azt írja a Telex, hogy Lázár szerint Horthy ha valami, akkor három dolog:

kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona.

A kétkedőknek Lázár azt üzente, Horthy 1919-ben megmentette az országot attól a sorstól, amit „a nyugati nagyhatalmak” Magyarországnak szántak.

Horthy antiszemita leveleivel üzentek a kormányzót igaz magyar hazafinak tartó Lázár Jánosnak

A Telex kiszúrta, hogy Lázár mondataira a Facebookon reagált Frölich Róbert országos főrabbi, aki Horthy nagyságában nem, abban viszont egyetértett a miniszterrel, hogy „világosan és egyértelműen kell beszélni”.

Ki beszélhetne világosabban Horthy Miklósról, ha nem ő maga?

– tette fel a kérdést Frőlich, majd a kormányzó antiszemitizmusban bővelkedő leveleiből idézett.

Két levelet idézünk tehát Horthytól. Az első ismerős, Teleki Pálnak írta 1940-ben:

“Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidókezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe – kivált külföldön – a zsidó. Azonban, minthogy a kormányzat egyik legfontosabb feladatának az életstandard emelését tartom, tehát gazdagodnunk kell, lehetetlen a zsidókat, kiknek minden a kezükben volt, egy-két év leforgása alatt kikapcsolni, és hozzá nem értő, leginkább értéktelen, nagyszájú elemekkel helyettesíteni, mert tönkre megyünk. Ehhez legalább egy emberöltő kell. Én hirdettem talán először hangosan az antiszemitizmust, azonban nem nézhetek nyugodtan embertelenségeket, szadista, oktalan megaláztatásokat, mikor még szükségünk van rájuk."

A másikat Hitlernek írta, 1943-ban:

“Excellenciás uram!

Excellenciád baráti meghívását követve folyó hó 16-án a klessheimi kastélyba utaztam, hogy a szövetségi viszonynak és a közös érdekeknek megfelelően kicseréljük gondolatainkat az együttműködésünkre vonatkozó kérdéseket illetően.

Minthogy nagy jelentőséget tulajdonítok az országaink közötti nyílt és bizalomteljes kapcsolatok változatlan fenntartásának, kötelességemnek tartom, hogy kellő részletességgel válaszoljak azokra a szemrehányásokra, amelyeket az ebből az alkalomból tartott hosszú megbeszéléseink során nekem tettek.

Az egyik szemrehányás arra vonatkozott, hogy Magyarországon állítólag túl enyhén kezelik a zsidókat. Ebben a kérdésben minden elbizakodottság nélkül hivatkozhatom arra, hogy annak idején én voltam az első, aki szót emeltem a zsidók destruktív magatartása ellen, és azóta megfelelő intézkedéseket tettem befolyásuk visszaszorítására. Emiatt az akkoriban új irányzat miatt országomat Németország és az egész többi világ bojkottálta. Az általam hozott intézkedések azonban gyakorlatilag elvették a zsidóktól azt a lehetőséget, hogy tovább gyakorolják káros befolyásukat az ország közéletére. Hogy ennek folyamán micsoda óriási nehézségeket kellett legyőzni, az abból a körülményből adódik, hogy a kereskedelem és az ipar annak előtte majdnem teljesen a zsidók kezében volt.

A zsidók fokozatos kikapcsolására vonatkozó további intézkedések folyamatban vannak, s amint meg lesznek teremtve elszállításuk feltételei, ezt végre is fogjuk hajtani.”

In: Horthy Miklós titkos iratai, Kossuth Könyvkiadó, 1965. 302. oldal

Világos és egyértelmű beszéd. Az összes ilyen beszéd miatt nem ismerhettem meg az apám családját, anyám családjának nagy részét. Meg lettek teremtve tudniillik a feltételek.

- írta posztjában Frölich Róbert országos főrabbi.