A Pénzügyminisztérium megemelte az idei kötvény kibocsátási tervét, elismerve, hogy nem tartható az idei költségvetés.
Államadósságra kell, eskü! Forrás: Pixabay
A pénzügyi tárca szakmai, politikai felügyelete alá tartozó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői bejelentése szerint az idei nettó államkötvény-kibocsátási tervét 3400 milliárd forintról, 4113 milliárd forintra emelte fel, vagyis idén ennyivel növelik az államadósságot – írja a Népszava.
Az országgyűlés által elfogadott – idén egyszer már módosított – 2023-as költségvetési törvény épp 3400 milliárd forintos államháztartási hiánnyal számolt. A két szám egybeesése nem véletlen, hisz
az ÁKK azt a hiányt finanszírozza meg a pénzpiacokról államkötvények kibocsátásával, amit a kormány „kitermel”. Azzal, hogy a ÁKK a finanszírozási igény „figyelembe vételével” magyarázza a megnövekedett kibocsátását, gyakorlatilag elismeri, hogy a PM is belátta: nem tartható az idei költségvetési hiánycél. A kormánynak viszont tájékoztatnia kellett volna erről az országgyűlést, a közvéleményt és a piacokat, hogy elkerülje a piaci turbulenciát.
Ehhez képest a költségvetés fenntarthatósága szempontjából kedvezőtlen hírt a ÁKK hétfő délután csendben jelentette meg, a forint meg se rezdült a bejelentésre. Kedd délelőttre leesett a húszfilléres a befektetőknél is, amire méretes eséssel reagált a forint. Kedden napközben az euró ára egészen 387,7 forintig emelkedett.
A piaci elemzők számára világos, hogy az ÁKK bejelentése a hiánycél megemelését jelenti, amiben végső soron nincs semmi meglepő. A legfrissebb pénzügyminisztériumi közlések szerint július végén az államháztartás hiánya 2940 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett, engedélyeztet hiánycél, a 3400 milliárd forint 86,5 százaléka. Az idei költségvetést a parlament először tavaly júliusban fogadta el, a kormány előbb azt rendeleti úton módosította – jogállami normákkal teljesen ellentétes módon –, majd a bírálatok miatt a parlament elé terjesztette.
A fideszesek végül a módosítást március 31-én fogadták el. A fideszes gazdaságirányítás által okozott problémák azóta kicsúcsosodtak: a költségvetés kamatkiadásai – az államadósság finanszírozása –, az uniós támogatások megelőlegezése, a rezsikiadások egyenként mintegy ezermilliárd forintos többletkiadással jártak az előző évhez képest.
A bevételi oldal is megzuhant: a magyar gazdaság 2022 közepe óta zsugorodik. Ez, és a felpörgő infláció visszavetette az (amúgy világrekorder magas) áfa bevételeket, amelyek a tervekhez képest 400-600 milliárd forinttal elmaradhatnak éves szinten, ráadásul az év második felére várt gazdasági fellendülésnek sincsenek még jelei, vagyis nem lehet arra számítani, hogy a költségvetési folyamatok érdemben javulnának.
A Moody’s múlt heti értékelése szerint a magyar állami deficit az idén a GDP 4,2 százaléka lesz, jövőre pedig a tervezett 2,9 százalék helyett 3,5 százalék.
A magyar parlament a nyári szünet előtt elfogadta az ország 2024 -re szóló költségvetését. Két sajtpapir, ami még csak nem is kockás. "De legalább kormányozni tudnak"!!! Na, ugye...