Odacsapnak Orbánék a "külföldről finanszírozott" médiatermékeknek

A Schmidt Mária vezette, nettó kormánypropagandában utazó XXI. Század Intézet már márciusban listázta, hogy kiket tart a „média szuverenitására” – valójában a kormánypropaganda hatásosságára nézve veszélyesnek Magyarországon.

Mióta Jones gazda visszajött, Schmidt is megtalálta a helyét... Forrás: Youtube

A Fidesz-KDNP múlt heti frakcióülése után Kocsis Máté, a MIÉP-esből, majd bukott nyolcadik kerületi polgármesterből lett Fidesz-frakcióvezető bejelentette, hogy még az ősszel benyújtanak az Országgyűlés elé egy úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagot – írja a Média1.

Kocsis szerint az Alaptörvényben és a Büntető Törvénykönyvben (BTK) is új szabályokkal fogják korlátozni „a külföldről finanszírozott újságírókat, álcivileket és dollárpolitikusokat”, akik a Fidesz-KDNP narratívája szerint Magyarország szuverenitását támadják. Szerinte cél, hogy „borsot törjenek” a „baloldali újságírók” orra alá, akik „külföldről kapnak támogatást”, mellyel úgymond „veszélyeztetik az ország szuverenitását”.

A Schmidt Mária által vezetett XXI. Század Intézet honlapján a Trend címmel megjelent márciusi kiadvány címe ez volt:

„Veszélyben a médiaszuverenitás – A külföldről finanszírozott média forrásai és donorjai”.

A kiadvány impresszumában szerepel a kormánypárti Megafon egyik arcaként is ismert Deák Dániel, az Origóba beolvasztott 888.hu főszerkesztője, G. Fodor Gábor, valamint Békés Márton, a fideszes Tranzit Fesztivált is szervező Kommentár Alapítvány folyóiratának főszerkesztője – korábban szombathelyi skinhead.

A kutatásnak nevezett anyag elején közölt „Vezetői összefoglaló” tételesen felsorolja, hogy kiket tartanak veszélyesnek a „magyarországi médiára” – valójában a fideszes propagandára. Ezután több oldalon keresztül részletesen is bemutatják a 444, a Partizán, a Telex, az RTL, a Szabad Európa, az Átlátszó, a Direkt36, a K-Monitor és a Lakmusz tulajdonosi szerkezetét és finanszírozását. Ezekről ugyanis – az egyébként nyilvános beszámolóik alapján – megállapították, hogy külföldi forrásokból fedezik a működési költségeik 25-100 százalékát.

Schmidték véleménye szerint

a magyar médianyilvánosságban a külföldről finanszírozott tartalomgyártók kritikus szintet értek el, emiatt a külföldi eredetű strukturális finanszírozás szerkezete felveti a hazai érdekek sérelmének kérdését.

Az uniós forrásokat is kifogásolhatónak nevezik

Szerintük a kifogásolható külföldi eredetű források közé tartoznak az Európai Unió szervei és pályázatai mellett a holland és az amerikai nagykövetség, valamint minden olyan külföldi alapítvány, kormányügynökség, nagyvállalat vagy nonprofit szervezet, amely valamikor bármilyen módon anyagi támogatást nyújtott az előzőleg felsorolt médiumoknak.

A szerzők „kvantitatív médiakutatásnak” nevezik azt, hogy egyetlen hónapban, 2023 februárjában hány darab politikai relevanciával bíró cikk jelent meg az általuk kipécézett tartalomgyártók felületein, és „polaritásvizsgálatnak” hívják azt a módszert, ami alapján eldöntötték, hogy azok közül melyik számít semlegesnek, pozitívnak vagy negatívnak a kormány szemszögéből. Így végül 1.139 cikk alapján arra jutottak, hogy azok 54,2 százaléka előnytelen volt a kormányra nézve, és a híreknek csak 0,8 százaléka tüntette fel pozitív színben Orbánék munkáját.

Mindez jól mutatja, hogy ezeknek a médiatermékeknek valójában nem az objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatás a céljuk, hanem kormányellenes politikai aktivistaként viselkednek, céljuk a kormányba vetett társadalmi bizalom rombolása

– állapították meg a Trend szerzői, akik szerint a szóban forgó külföldről is finanszírozott vagy külföldi kézben lévő kormánykritikus médiatermékek működése nem szolgálja a magyar állam stabilitását.