Míg az uniótól koldul, nem meri beterjeszteni orosz mintára kiagyalt törvényét a Fidesz

Az uniós tárgyalások miatt késlekedik a Fidesz putyinista mintára kiagyalt szuverenitásvédelmi törvényjavaslatának parlamenti benyújtásával.

Kocsis Máté putyinista törvényt készül fabrikálni. Forrás: Youtube

A tervezet független sajtót zaklató része egyelőre nem hangsúlyos, de ez nem zárja ki, hogy a végleges változatba ne kerülhetnének bele erős kitételek.

Az október 23-án Görögországban, Bayer Zsolttal nyaralgató, de a közösségi oldalán budapesti megemlékezésről készült fotót villantó Kocsis Máté frakcióvezető szeptemberben jelentette be, hogy a kormány úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújtana be azon politikusok, pártok, civil szervezetek és médiaszolgáltatók ellen, amik külföldi finanszírozásból is szereznek támogatást. Ennek részeként új állami szervet hoznának létre, a gránitszilárdságú, tizenvalahanyadszor módosított Alaptörvényük mellett a büntető törvénykönyvet is módosítanák.

A szuverenitásvédelmi törvény lényegében a külföldi támogatás elfogadásának tilalma – írja a hvg.

A parlamentnek alárendelt szerv vezetőit az államfő nevezné ki, és Állami Számvevőszékhez hasonlóan szankcionálnák a választásokon jelöltet állító pártokat, támogató civil szervezeteket, veszélyt jelentő sajtótermékeket, és időnként a nyilvánosság előtt számolnának be az adatgyűjtésükről. A fideszes kormány először 2014-ben ugrott neki a „külföldről támogatott” magyar civil szférának az Ökotárs-ügyben, – a vegzálásoknak, házkutatásoknak, lejárató kampányoknak nem lett eredménye, végül semmilyen etikátlanságra, törvénytelenségre nem derült fény –

néhány évvel később pedig megszületett, majd kimúlt-átalakult a civiltörvény, ami garantálta a magyar civil szféra máig tartó démonizálását – írja a 444.

Eleve jó kérdés, hogy mit kell és mit lehet szuverenitáson érteni egy olyan országban, ami maga mondott le a jogai egy részéről az EU- és a NATO-csatlakozással. De ennél gyakorlatiasabb problémákkal is szembe kellett nézni a paragrafusok megszövegezésénél: például azzal, hogy a külföldi pénzek esetében hol van az az értékhatár, amit meghaladó összeg elfogadása már kimeríti a „hazaárulás” fogalmát.

A Stop Soros jogszabály az adóévi 7,2 millió forintot meghaladó külföldi juttatásban részesült szervezeteket bélyegezte meg „külföldről finanszírozott szervezet” címkével, és kötelezte őket, hogy ezt tüntessék fel minden nyilvános megjelenésüknél, kiadványokban, szereplésekkor az adományozóik nevével együtt.