Végre megszólalt a tankerület vezetője a kirúgott tanárok kapcsán – Bíróság előtt kellett nyilatkoznia, hogy kapott-e utasítást fentről

A korábbi távolmaradás után most végre megjelent a bíróságon Rábel Krisztina tankerületi vezető, de amit mondott, abban nem volt sok köszönet.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Tavaly szeptemberben a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai közül többet is kirúgtak polgári engedetlenség miatt. A rendkívüli felmentést a tanárok nem hagyták annyiban, bírósághoz fordultak, hiszen álláspontjuk szerint jogellenes, diszkriminatív, aránytalan és szabálytalan volt az elbocsátásuk.

A bírónő, Halmos Krisztina megkérdezte Rábel Krisztinát, hogy ki döntött a tanárok elbocsátása mellett, kapott-e utasítást felettestől vagy saját döntés volt, és miért a legsúlyosabb szankciót alkalmazta.

Amikor elindult a tanév, monitoroztuk, hogy hol tartanak polgári engedetlenséget, sztrájkot. Rengeteg táblázatunk, adatunk van arra, hogy hol, mikor, hogyan tiltakoztak a tanárok. Októberben jutottunk el oda, hogy polgári engedetlenség miatt figyelmeztetést küldjünk a pedagógusoknak. 43 iskolám volt összesen, ebből 13 intézmény volt érintett, mindenki kapott ilyen tájékoztató levelet. Tankerületi szinten összesen több mint 800 óra maradt el, ezek 54 százalékát a Karinthy Frigyes Gimnázium pedagógusai mulasztották el, ott körülbelül 440 órát nem tartottak meg. Őket követte a sorban egy másik tankerülethez tartozó iskola, ott 160 óra maradt el. Ezt látva vonalat kellett húzni, azt láttuk, hogy másként nem tudjuk a félévet, tanévet lezárni

– idézte Rábel Krisztina szavait az Index.

A tankerületi vezető elmondta, hogy azért pont a felpereseket mentette fel, mert ők mulasztottak a legtöbbet, húsznál is több órájuk maradt el, ami már megfelel egy iskolai hétnek. Hozzátette, hogy azt gondolja, ha valaki egy hétnél tovább nem dolgozik, akkor már lépni kell.

A bírónő kérdéseire Rábel Krisztina elmondta, hogy a másik tankerület vezetőjével, Marosi Beatrixszel nem egyeztetett az elbocsátások kapcsán, hogy egyszerre lépjenek, ő csak a feletteseivel tartja a kapcsolatot.

Az intézményvezetővel, Hutai Lászlóval állításai szerint egyeztetett, és a férfi többször jelezte felé, hogy megpróbálja a tanárokat abba az irányba terelni: inkább a sztrájk eszközével tiltakozzanak.

A pedagógusok ugyanakkor ragaszkodtak a polgári engedetlenséghez, az intézményvezetőnek ilyen körülmények között ugyanúgy nehézség volt megtartani az iskolai légkört

– tette hozzá a tankerületi vezető.

Sziklai Tamás, a tanárok ügyvédje a felszólalásában arra világított rá, hogy a pedagógusok több ízben is megpróbáltak kapcsolatba lépni a tankerületi vezetővel.

Egy tanár egy alkalommal azt is kijelentette, hogy nem bírja tovább az éhezést. Ön ezt aláírta, tehát tudnia kellett, hogy mekkora a gond

– mondta a tanárok védője, ám Rábel Krisztina szó szerint azt mondta, hogy nincs emléke ilyen esetről.

A tankerületi vezető azt is elárulta, hogyan működött tovább az intézmény a pedagógusok elbocsátása után. Elmondása szerint a felmentéseket megelőzően számos óra elmaradt a Karinthy Frigyes Gimnáziumban, de november 30-a után egy sem. A tankerületi vezető azt mondta, hogy minden órán volt helyettesítés, vagy összevonás történt, vagy egy másik kollégának lett kiadva az óra.

Rábel Krisztina szerint a tankerület egyensúlyt tart:

„Vannak elmenők, de az érkezők is ugyanennyien vannak. Jelenleg egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány szabad státusz van.”