Index: Teljes központosítás jöhet a kultúrában a választások után – Kiszivárgott a törvény tervezete

Készül egy új, átfogó kulturális törvény tervezet, amely ha elfogadásra kerül, totális központosítást és egységesítést hozhat a kulturális életben.

Az Orbán-kormány már a kultúrára is ráteszi a kezét.

A tervezet szerint a vármegyei hatókörű városi színházak a Nemzeti Színházhoz kerülnének (Vidnyánszky Attila vezetése alatt), a zenekarok a Nemzeti Filharmonikusokhoz (Vashegyi György vezetése alatt), míg az alkotóművészek a Petőfi Kulturális Ügynökség alá tartoznának (Demeter Szilárd vezetése alatt). A tervezetben még nem szerepel a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, csak annyi, hogy a vármegyei hatókörű városi múzeumok a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartoznának (Demeter Szilárd vezetése alatt).

Demeter Szilárd

A központosítás már korábban is ismert volt, de most a készülő törvény tervezetének változatában már világossá válik, hogy a hatálybalépése után a vármegyei hatókörű városi és települési kulturális szervezetek egy-egy nagy "zászlóshajó" alá kerülnének. Ez nem csupán szakmai módszertani együttműködést jelent, hanem azt is, hogy a szervezeteknek a szakmai tevékenység dokumentumait, az éves beszámolót, a munka- és szolgáltatási tervet is az új vezetőségüknek kell majd átadniuk.

A törvénytervezet bevezetőjében meghatározzák a kultúrát is: amely "organikusan egymásra épülő szimbólumok és hagyományok rendszere, egymás mellett létező és egymást feltételező tudáshalmaz, amelyet az emberi tanulás és művelődés folyamatában sajátít el az egyén önművelődéssel közösségben, intézményesített és azon kívüli közvetítő közegen keresztül”. A törvény bevezetése hangsúlyozza, hogy ez a jogszabály a kulturális alapellátáshoz, a kulturális akadálymentesítéshez, valamint az egyes kulturális ágazatok alapvető szolgáltatásaihoz való hozzáférést célozza meg.

Ez még csak tervezet, de az irányok világosak: a készülő új, átfogó kulturális törvénnyel a teljes kulturális ágazat egységes rendszerbe kerül a múzeumoktól a könyvtárakon át az előadó- és alkotóművészetig. Ez azt jelenti, hogy az integráció, ami a múzeumok szintjén indul el, a kulturális élet egészében meg fog jelenni.

A készülő jogszabályról korábban megkérdezték Csák János kulturális és innovációs minisztert, aki ezt mondta: a tervezett kulturális szabályozás egyszerűsíti a működési feltételeket, és egységesítve, átláthatóbbá teszi a folyamatokat. Három fő követelményt állít: meghatározza, milyen infrastrukturális, módszertani és személyi elvárásoknak kell megfelelnie egy-egy intézménynek; előírja, hogy milyen folyamatos képzésben kell részt venniük az ott dolgozóknak; és meghatározza, hogy milyen módon választódnak ki az intézmények vezetői.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói pályázatának győztese így nyilatkozott:

A kulturális kormányzat egyik rákfenéje az elmúlt évtizedekben szerintem az volt, hogy intézményfókuszú: intézményeket akar fenntartani – és nem feladatfókuszú. Tehát nem azt nézi meg, hogy egy adott feladat ellátásához mennyi intézmény szükséges, hanem hogy hány intézmény van, amit fenn kell tartanunk. (...)

A kulturális törvény, amennyit láttam és megértettem belőle, feladatfókuszú. Azt mondja, nézzük meg, milyen típusú feladatai vannak az államnak, a kormányzatnak, az állami fenntartású kulturális intézményeknek, és ezeket a feladatokat hogyan tudjuk a leghatékonyabban, legolcsóbban úgy ellátni, hogy a befogadót érdekeltté tegyük. Tehát ez a kulturális törvény azt próbálja meg az én értelmezésemben körbejárni és újragondolni, hogyan tudunk különböző szakágazati logikák mentén kulturális feladatokat ellátni.

Az új kulturális törvényjavaslat az önkormányzati és európai parlamenti választások után kerülhet a parlament elé.