A Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet által készített kutatás, amely a „100 leggazdagabb 2024” című kiadvány számára készült, rávilágít a gazdagok és a gazdagság megítélésére Magyarországon.
A felmérésből számos érdekes adat derült ki a lakosság anyagi helyzetének érzékelésével és az adóztatás kérdésével kapcsolatban. „Fizessenek a gazdagok? Igen! Adózzanak! – volt a címe a kutatást bemutató anyagnak a kiadványban.
Sokan érzik magukat szegénynek, kevesen gazdagnak
A kutatás szerint a magyar lakosság 31 százaléka érzi magát szegénynek, míg a többség, egészen pontosan 62 százalék úgy véli, hogy ő se nem szegény, se nem gazdag. Csupán a válaszadók 4 százaléka tartja magát gazdagnak, ugyanakkor 68 százalékuk ismer olyan személyt, akit gazdagnak gondol.
Illusztráció Fotó: 123rf.com
A kutatás egyik témája a gazdagok adóztatása volt. A válaszadók túlnyomó többsége támogatja a progresszív adózás bevezetését, amely azt jelenti, hogy a magasabb jövedelműek nagyobb százalékát fizetik be adó formájában. Sőt, a nagy többség bevezetné a progresszív adózást, még a gazdagok hét tizede, azaz 70 százaléka is. Emellett a luxusadóra is rákérdezett a kutatás, de abban nem volt a megkérdezettek között egységes vélemény, hogy mekkora vagyontól számítsuk a luxust.
Mennyitől kezdődik az igazi nagy vagyon? – erre keresték a választ, és kutatás során négy különböző vagyonhatárt vizsgáltak a luxusadó bevezetését a válaszadók így gondolták: 100 millió forint feletti vagyont a 36 százalék, 200 millió forint feletti vagyont 20 százaléka, 500 millió forint feletti vagyont 30 százaléka, 800 millió forint feletti vagyont pedig 11 százalék adóztatná meg.
A megkérdezettek mindössze 3 százaléka mondta azt, hogy nem tudja erre a választ. Egy biztos, a nagy vagyonok megadóztatása, különösen népszerű az idősebb korosztály körében, akiknek 91 százaléka támogatná az ilyen típusú adót.
Elfogadott lett a gazdagság
Závecz Tibor a kutatást végző intézet vezetője a Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában elmondta, hogy a kutatás összehasonlítható azzal, amit a szociológusok kemény számok (fogyasztás, lakhatás, vagyon stb.) alapján ki szoktak hozna arról, hogy mennyi szegény lehet az országban. A kutatók a lakosság negyedét és harmadát szokták ebbe a körbe sorolni, ezért érdekes, hogy a szubjektíven is a magyarok 31 százaléka szegénynek érzi magát, az „érzület” összhangban van a kemény adatokkal.
Závecz Tibor arról is beszélt, hogy elfogadott lett a gazdagság, de a közvélemény a tehetős emberektől a személyes adakozás mellett több közterhet is elvár. Ezt a progresszív adózásban, illetve a luxusadó magas elfogadottságában ölt testet. Nem mellesleg ennek beszédes kapcsán nincs bizalomhiány az állam szemben, elfogadják, hogy az állam szedje be ezt és ossza újra.
Új hozzászólás