A Brexit óta Magyaországon és a legtöbb uniós államban is felértékelődött az EU-hoz kötődés

A Pew Research Center nemzetközi közvélemény-kutató intézet közzé tette EU-elégedettségfelmérését. Az Európai Unió tíz országban vizsgálták a közhangulat alakulását a brexit megszavazása óta.

Mint kiderült, a legtöbb államban felértékelődött az EU szerepe, pozitívabban állunk a közös szövetséghez, mint kevéssel korábban.

A felmérést idén márciusban és áprilisban végezték, összesen 9935 embert kérdeztek meg abban a tíz országban, ami az EU lakosságának a 80 százalékát adja.

Érdekes adat az is, hogy a fiatalok mindenhol jobban kedvelik az EU-t, mint idősebb polgártársaik.

Amikor az került szóba, hogy mit szólnak a brexithez, a válaszadók döntő többsége egyetértett abban, hogy a lépés rossz lesz az EU-nak. Abban már kevésbé voltak biztosak, hogy Nagy-Britannia számára mit fog ez jelenteni.

Az is látványos, hogy nagyon kevesen akarják csak, hogy a saját országuk elhagyja az EU-t. Görögország és Olaszország lakosságában mérték a legnagyobb távozási kedvet, de ez ott is csak 35-35 százalékot jelentett. Magyarországon ez az érték 13 százalék volt.

Ha viszont az került szóba, hogy szeretnének-e népszavazást a tagság megerősítéséről, jóval többen értettek egyet, Magyarországon például 44 százalék.

Abban is nagy egyetértés volt az országok lakói között, hogy a nemzeti kormányok, ne pedig brüsszeli intézmények döntsenek a bevándorlásról. De nem csak az EU-n kívüli, hanem az EU-n belül zajló bevándorlásról is így gondolkodnak. Nagy az elégedetlenség azzal is, ahogy az EU kezelte a menekültválságot: például a görögök 91 százaléka gondolja azt, hogy Brüsszel nem menedzselte jól a válságot, de az érték minden országban 50 százalék fölött van. Magyarországon 66 százalék.

Nagy-Britannia távozásával látványosan erősödhet fel Németország politikai és gazdasági szerepe az EU-ban, és ugyan a megkérdezettek többségének kedvező nézetei vannak Németországról, de átlagban 49 százalékban azt gondolják, hogy Berlinnek túl nagy befolyása van az EU-s döntéshozatalra.

Erős megosztottság van az EU-s államokon belül abban a kérdésben is, hogy Brüsszel hogyan kezeli a gazdasági kérdéseket. Míg nem túl meglepő módon a görögök és az olaszok nagyon elégedetlenek (és szintén nem boldogok a franciák), addig a németek, a lengyelek és a hollandok többsége pozitívan látja az EU-s gazdaságpolitikát. Ezekben az országokban ráadásul a pozitív nézetek jelentősen erősödtek tavaly óta. Magyarországon is inkább pozitívan ítélik meg az uniós gazdasági intézkedéseket.

(444)

(A címoldali illusztráció forrása: Pixabay)