Az erdélyi szász származású román elnök szerint a szászok a románokkal együtt fogják ünnepelni Románia és Erdély egyesülésének centenáriumát.

Klaus Iohannis szerint a romániai szászok a románokkal együtt ünneplik meg 2018-ban Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát.

Románia elnöke – aki korábban a Romániai Németek Demokratikus Fórumát, majd a román Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezette – a Brassó megyei Szászkeresztúron (Crit) beszélt erről vasárnap, az erdélyi szász kultúrát népszerűsítő fesztiválon.

A pozitív üzenetekre kell összpontosítanunk. (...) A szász közösség együtt fogja ünnepelni a románokkal Románia centenáriumát, és remélem, hogy végül mindenki meg fog győződni arról, hogy ez az igazi üzenet. A centenárium rendkívül fontos, és még ha egyesek csak azt látják is belőle, hogy eltelt száz év, akkor is nagy dolog, mert szerintem Románia ebben a száz évben bizonyította be, hogy egy, a birodalmak peremén fekvő kis országból erős országot lehet kialakítani a régióban. Egy stabil országot (...) amely hozzájárul az egész térség fejődéséhez és stabilitásához. Mondhatjuk, hogy az utóbbi száz évben fontos és határozott lépéseket tettünk a jó irányba

- idézte az államfő szavait az Agerpres hírügynökség.

A román állami hírügynökség az államfő kijelentését Kelemen Hunornak a centenáriummal kapcsolatos kijelentésére tett reagálásaként értelmezte. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével a Szabadság kolozsvári napilap augusztus 4-én közölt interjút. Ebben a politikus kijelentette: "a románságnak el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at".

Az RMDSZ elnöke úgy vélte: az elmúlt évszázadban

folyamatosan újratermelődtek a félelmek. A románok attól félnek, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt, a magyarok pedig attól tartanak, hogy a románok meg akarják fosztani őket az identitásuktól.

Kelemen Hunor úgy vélte: hiba lenne, ha az erdélyi magyarság "sündisznóállásba" zárkózna a centenárium évében, ezért a szövetség konferenciákat szervez, és kiadványokkal készül felmutatni, hogy mivel járult hozzá a magyarság az elmúlt száz évben Erdély és Románia fejlődéséhez. Az RMDSZ azt a munkacímet adta centenáriumi programjának, hogy Ezer év Erdélyben, száz év Romániában.

(MTI)

(Címlapi kép: wikipedia.pl CC-BY-SA 3.0/Longin Wawrynkiewicz-Senat Rzeczypospolitej Polskej)

25 hozzászólásarrow_drop_down_circle

bencemacska
A székelyek meg új fővárosukban, Debrecenben, katonai felvonulást tartanak!-:))))
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Csizmás Kond
@glorianna: Erdély mindig valami formában a magyar vagy annak elődeihez tartozott mint önálló közigazgatás, csak az általad jelzett időszakban nem volt külön fejedelme de akkor is megvolt a sajátos kivállósága.
glorianna
@Fradigege: valóban volt 1918 dec. elsején Gyulafehérváron egy nagy összeröffenés, ahol Erdélynek Romániához való csatolásáról is "döntöttek". Aztán bő másfél évig ügyesen lavíroztak a béketárgyalásokon, míg az Erdély önállóságáért kilincselő négy nemzetiségű delegációt a magyar küldöttséggel teljes egyetértésben, azzal közösen kergették haza Kolozsvárra, ill. Szamosújvárra. Kb. ez volt az egyetlen dolog, amiben a magyar és a román delegáció egyetértett: ne legyen önálló, mindkét országtól független Erdély, ez a béketárgyalásokon lehetőleg szóba se kerüljön.
glorianna
@Csizmás Kond: Erdély mindig multikulti volt, már 1568-ban - tudtommal a világon elsőként - vallási türelmi rendeletet alkotott az országgyűlés.
Még a XX. század második felében is az volt a normális Erdélyben (Székelyföldön nem annyira, mert ott nem sok más nemzetiségű élt), hogy az ember gyereke nagyjából egyformán tudott magyarul, románul és németül, a Bánságban szerbül is.
Csizmás Kond
@glorianna: ..vallási türelem...az még így a távolból is csak egy politikai húzás volt...ugyanis Jánoskirály a maga naponta változó vallásosságát öntötte törvényes formába.
...és az akkori időkben nem volt román nyelv...csak oláh vagy kun...és a kettő sem hasonlított egymásra csak nyomokban.
kokopelli
Hány cigány él Magyarországon? Ki is a Vezére? Hányan hagyták már el (cigányok)
az országot stb stb? A statisztika "csatáját" Churchillel már ismerjük? Megválasztották
a szászt vagy nem? Nem Csaba telepítette be az első szászokat a tatárjárás után?" :-- (
Nem tudom,mert kérdés kérdés hátán!! :--)
kokopelli
Bocs nem Csaba,hanem Géza Volt aki a szászokat fogadta,tényleg 13.sz
közepén,és jól kijöttek a népek egymással! :--)))

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

További ajánlatok