Meghalt az egykori háborús bűnös, aki mérget vett be a tárgyalóteremben Hágában

@Equus: Olvas el amiket össze-vissza irkáltál és most is mellébeszélsz... én elmondtam amit gondoltam, te meg hullajts egy könnyet és gyújts gyertyát a hôsödnek.

@mekkelek: értem... Akaratod szerint lesz. Talán annyit még megengedsz, h... á... nem is... értelmetlen.
Vive valeque.

Láttam a riportot. Nem lennék meg lepve ha kiderűlne hogy él csak így lehetett meg menteni a börtöntől.

@Equus: Nem stimmel. Ez csak monda volt. Semmi alapja annak, hogy 150 ezer em lett volna az áldozat in Dresden. A legmagasabb szám ami a háborut követö éveket járta az 50 ezer volt. Ezt relativizálodott kb. 22-25 ezerre. 150 ezerröl sosem volt szó.

@libellle: nem vok történész (még), ezért is bizonytalan vok úgy általában a forrásokkal kapcsolatban is, de www.hirek.sk/multunk/20150213084709/Hetven-eve-bombaztak-porig-Drezdat.html

@libellle: Drezda bombázására a második világháborúban több alkalommal került sor 1944 őszétől kezdve a brit és az amerikai légierő által. Különösen ismertté vált az 1945. február 13–15. közötti négy támadáshullám. Az áldozatok pontos száma nem ismert a legtöbb hivatalos kutatás 135 000 és 200 000 körülire teszi. A legújabb 2009-ben felfedezett dokumentum 80.000-100.000 név szerint bejelentett eltűnt személyt jegyzett fel[1]. Hans Voight egy egy német tanár személyes visszaemlékezéseiben arról tanúskodott hogy részét képezte az áldozatok azonosítását és előkerítését végrehajtó csapatnak ő személy szerint 135.000-re tette az áldozatok számát. A Drezda Polgári Védelmének műszaki vezetője szerint 1945. május 6-án összesen 39.773 halottat azonosítottak név szerint.[2] A Drezdai bombázás egyik sajátossága hogy egyes országokban más számot tartanak "hivatalos" áldozati számnak így a 250.000 vagy annál nagyobb számok főleg jobboldali körökben illetve az angolok által használt 18.000-25.000 szám esetében is. Noha tény hogy az Angolok által használt szám eredeti dokumentumon alapul azonban azt nem vették kritika alá és nem vizsgálták meg a dokumentum kalkulációit. A kérdéses dokumentum mindössze az azonosított áldozatok ideiglenes számát tükrözi, keltezése márciusi. A bombázás számos vitát váltott ki többek között annak okán hogy Drezda nem rendelkezett potenciális katonai infrastruktúrával (mindössze a Zeiss-nek voltak optikai gyárai[3]) illetve a bombázás nem a az ipari negyedeket hanem a belvárost sújtotta.

Ezek a drezdai légitámadások éles kritikát váltottak ki a szövetséges hatalmak 1942-től kezdődően folytatott légi hadviselési gyakorlatával, különösen a brit területbombázási direktívával (Area Bombing Directive) szemben. A történészek máig vitatkoznak arról, hogy ezek a területbombázások katonailag szükségesek és célszerűek voltak-e, ill. etikailag és jogilag háborús bűnként értékelhetőek-e. (forrás: Wiki)