A háború 20. napja sem hozott sok változást, Kijevet hajnalban ismét bombázták az oroszok, helyi hírek szerint egy lakóépület lángokban áll. A csernobili atomerőmű energiaellátást ismét biztosították sajtóhírek szerint, egy ukrán elnöki tanácsadó pedig május elejére saccolta a békekötést, ha egy-két héten belül nem vonulnak vissza az oroszok az ukrán területekről.
Hajnalban ismét bombázták Kijevet az oroszok, újabb lakóépület kapott találatot
A hvg.hu cikke szerint több nagy robbanás rázta meg Kijevet hajnalban, erről az ukrán közösségi médiában jelentek meg beszámolók a fővárosban élőktől és az ott dolgozó újságíróktól.
Rendőrök vizsgálják egy bombatámadás helyszínét Kijevben 2022. márciius 14-én
Fotó, címlapkép: MTI/AP/Efrem Lukackij
A cikk szerint az ukrán állami hírügynökség azt jelentette, hogy egy lakóház ég, de sérültekről és áldozatokról egyelőre még nem érkezett információ. (hvg.hu)
У Києві – повітряна тривога, пролунали декілька вибухівhttps://t.co/bHi4gyer98 pic.twitter.com/UWnOEdP70E
— Ukrinform (@UKRINFORM) March 15, 2022
Frissítés: legalább egy halálos áldozata lehet a támadásnak
A hvg.hu a SkyNews-ra hivatkozva arról számolt be, hogy még tart a külvárosi 15 emeletes épületnél a romok eltakarítása, egyelőre egy halálos áldozatról tudni, de a halottak és a sérültek száma még változhat.
Reuters: Biden elnök Európába jöhet a következő héten
Joe Biden amerikai elnök a következő héten Európába érkezhet, hogy a NATO-tagországok vezetőivel találkozzon, erről a Reuters számolt be több forrásra hivatkozva – írja a 444. A cikk szerint az amerikai elnök Brösszelben találkozna az európai NATO-államok vezetőivel, és talán az is tervben van, hogy utána Lengyelországba utazzon – ez utóbbi azonban még nagyon képlékeny a háború helyzet kiszámíthatatlansága miatt. (Reuters, 444)
Helyreállt a csernobili atomerőmű energiaellátása
A 444 cikke szerint erről az ukrán 24-es csatorna adott tájékoztatást, és az energiaellátás visszaállításáról információik szerint a hatóságok értesítették a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is. (444)
Ukrán tanácsadó: május elején születhet meg a megállapodás a békéről
A hvg.hu cikke szerint Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója úgy számol, hogy május elejéig megszülethet a megállapodás a békéről, erről a BBC számolt be. A tanácsadó úgy látja, Oroszország addigra már kifogy az utánpótlásból, és nem lesz elég erőforrása ahhoz, hogy tovább támadja Ukrajnát.
Aresztovics szerint két forgatókönyv lehetséges: vagy egy-két héten belül békét kötnek, és kivonják az orosz csapatoka az ukrán területekről, vagy áprilisban egy még nagyobb támadással fognak próbálkozni az oroszok, akár szíriai katonákat is bevetve. (hvg.hu, BBC)
Zelenszkij szerint az ukrán hadsereg legnagyobb beszállítója az orosz hadsereg lett
Hétfő éjjeli tévébeszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt a hvg.hu cikke szerint, hogy az orosz katonák már annyi fegyvert és harceszközt hagytak hátra a háború kitörése óta, hogy mára már
az orosz csapatok a hadseregünk fegyverszállítói lettek.
Zelenszkij elnök hazai forrásokra hivatkozva arról beszélt, hogy mostanra már több mint 80 harci repülőt és több száz tankot veszített az orosz fél, a kilőtt orosz helikopterek száma pedig közelíti a százas nagyságrendet. Arra is kitért, hogy a háború kezdete óta az orosz hadsereg nagyobb emberveszteséget szenvedett, mint a két csecsen háborúban (ezt azért érdemes fenntartásokkal kezelni, független forrásból nem erősítették meg az orosz és ukrán veszteségeket – a szerk.)
Az ukrán elnök a tévébaeszédében arra kérte a még meg nem támadott városok lakosait, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a mindennapi élet is mehessen tovább. (hvg.hu)
A horvátok még mindig ki vannak bukva a drón-ügyön, francia vadászgépekre cserélik a régi MiG-eket
A horvát légvédelmi rendszer kiépítését sürgette Zoran Milanovic horvát államfő hétfőn, a horvát védelmi erők és a biztonsági hírszerző ügynökség vezetőivel tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatón. Andrej Plenkovic horvát kormányfő felkérte Franciaországot, hogy segítsen a horvát légtér védelmében.
Milanovic úgy vélte, most jött el az ideje annak, hogy gyorsan lépjenek, bár hozzátette: nem valószínű, hogy a Zágrábban lezuhant drónhoz hasonló eset még egyszer előfordulhat. Ennek ellenére – mint mondta – a döntést maguknak kell meghozniuk.
"A drón átrepült Magyarországon. Megtörtént. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy ilyesmi nem fog még egyszer megismétlődni" – fogalmazott az államfő, hozzátéve, hogy kapcsolatban állnak a magyar féllel, de a történteken már nem lehet változtatni.
"Tanultunk ebből valamit, NATO-tagok vagyunk, de a saját biztonságunkról csak mi gondoskodhatunk" – hangsúlyozta. "Ez egy csúnya, veszélyes incidens volt" – mondta, és arra kért mindenkit, aki információval rendelkezik a vizsgálatról, hogy hallgasson róla.
Az államfő – hiába firtatták újságírók – nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, valóban volt-e bomba a lezuhant drónon. Erről vasárnap Mario Banozic védelmi miniszter tett bejelentést. A tárcavezető arról beszélt, hogy robbanószerkezet nyomaira, légibomba darabjaira bukkantak annak a lezuhant pilóta nélküli repülőgépnek a roncsai között, amelyet a becsapódás helyszínén, háromméteres kráterből emeltek ki.
Milanovic szerint felelőtlenek és veszélyesek az ilyen kijelentések.
A bombáról szóló hírek hitelességét több horvát katonai szakértő is megkérdőjelezte. Szerintük, ha valóban lett volna bomba a drónon, az sokkal nagyobb pusztítást okozott volna. Feltehetően az önmegsemmisítő rendszer aktiválódott, amikor kifogyott a robotrepülőgép üzemanyaga, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá a rajta tárolt információkhoz – hangoztatták.
A pilóta nélküli repülőgép csütörtökön este 23 óra után néhány perccel, egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a horvát főváros területén, a Jarun tó térségében. A területet még aznap éjjel lezárták. Személyi sérülés nem történt, károk a környéken parkoló gépkocsikban keletkeztek.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében. A szövetségesek szorosan együttműködnek a vizsgálatok során.
A horvát kormányfő hétfői sajtótájékoztatóján közölte: a csütörtök este Zágrábban lezuhant drónon volt bomba, a további nyomozás pedig azt akarja kideríteni, hogy ki indította el a rakétát Horvátországba, tévedés, szabotázs vagy szándékosság volt-e mögötte.
Mindazonáltal hozzátette: az eset után beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel, aki felajánlotta segítségét a horvát légtér védelmének biztosítása érdekében. "Március 12-én Horvátország felett már átrepült az E-2C Hawkeye korai előrejelző és légtérellenőrző repülőgép és ezt kedden is meg fogja tenni" – mondta Plenkovic.
Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc szuperszonikus, nagyjavításon átesett MiG-21 BIS harci és négy UM gyakorló repülőgépből áll. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben. Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki érvényességi idejük lejár.
A horvát kormány tavaly májusban döntött arról, hogy Franciaországtól tizenkét, Dassault Rafale F3R típusú, használt vadászgépet vásárol. Ezek egymás után, 2024-től érkeznek meg Horvátországba. (MTI)
Brit miniszterelnök: fájdalmas folyamat lesz az orosz energihordozókról való leválás, de meg kell tenni
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint fájdalmas folyamat lesz az orosz energiahordozókkal szembeni nyugati függés felszámolása, de ezt mindegyik országnak meg kell tennie, mert csak így lehet megállítani Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszióját.
Johnson a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap keddi kiadásának írt cikkében úgy fogalmaz: amikor Putyin 2014-ben először hajtott végre inváziót Ukrajna ellen, a Nyugat rettenetes hibát követett el. Az orosz elnök ugyanis ezzel az agresszív cselekedetével hatalmas darabot hasított le egy szuverén országról, a nyugati országok pedig hagyták, hogy "ezt megússza".
Az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok nemcsak újraindultak, de a korábbinál is intenzívebbé váltak, a Nyugat több orosz földgázt vásárolt, mint addig valaha, és így még inkább kiszolgáltatta magát Putyin akaratának – áll a brit kormányfő cikkében.
Boris Johnson szerint amikor az orosz elnök megindította az Ukrajna elleni mostani háborút, pontosan tudta, hogy a világ nagyon nehéznek fogja találni az ő megbüntetését, hiszen tudta azt is, hogy függőséget teremtett.
Márpedig amíg a Nyugat gazdaságilag függ Putyintól, addig az orosz államfő bármit megtehet e függés kiaknázására. Ezért kell most ezt a függést felszámolni, és ez meg is fog történni – írja keddi cikkében Boris Johnson.
A brit miniszterelnök szerint a hatalmas orosz szénhidrogénkészlet Putyin erőssége, de egyben gyengesége is, hiszen Oroszország nemigen gyárt olyasmit, amit a világ többi része meg akarna tőle vásárolni.
Ha a világ véget tud vetni a függőségnek az orosz nyersolaj- és földgázszállításoktól, azzal megfoszthatja Putyint pénzforrásaitól, de ez a stratégia csak akkor lehet igazán működőképes, ha ezt mindenki megteszi – írja Johnson.
A brit miniszterelnök hozzáteszi: el kell fogadni, hogy ez fájdalmas folyamat lesz, de csak az orosz szénhidrogénfélék vásárlásának beszüntetésével lehet Putyint rákényszeríteni az agresszió befejezésére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására.
Johnson szerint Nagy-Britannia minden olyan technológiát ki fog aknázni, amely a megújuló energiaforrások használatát segíti, de olyan energiaforrásra is szükség van, amely akkor is rendelkezésre áll, ha nem süt a nap és nem fúj a szél.
Éppen ezért eljött az ideje annak, hogy "új, nagy tétek egész sorát tegyük fel a nukleáris energiára" – fogalmaz kedden megjelent cikkében brit kormányfő, hangsúlyozva: olyan fejlesztési stratégiára van szükség, amelyben a kis reaktorok és a nagy erőművek egyaránt megférnek. (MTI)
Forrás: hvg.hu, mti.hu, bbc.com, 444.hu,
Új hozzászólás