Megszavazta az Európai Parlament: Magyarország alkalmatlan az elnökségre

Az EP legutóbbi döntése alapján Magyarország nem képes ellátni a EU Tanácsának elnökségi posztját – írta meg a Telex.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán 

Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel, 442 igen és 144 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett elfogadta az új állásfoglalását Magyarországról. A jogi következményekkel nem járó dokumentum szerint „a jogállamiság helyzete Magyarországon évek óta romlik a kormány módszeres intézkedéseinek eredményeként”. Ezt nem kezelték megfelelően, ráadásul továbbra is számos új kérdés merül fel. A Telex megírta, hogy az EP

elítéli a magyar kormány „EU-ellenes kommunikációs kampányait”, valamint „szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására.

Kéri, hogy a jövő évi EP- és önkormányzati választásokra tekintettel a kormány hajtsa végre az – EU-tól független, Magyarországot is tagjai közt tudó – az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásait, amelyeket a legutóbbi parlamenti választás megfigyelése után tett.

A szöveg az indoklásban felemlegeti többek között

a státusztörvényt;

a különleges jogrendek alkalmazását rendeletek hozására, amelyeknek „alig van közük a veszélyhelyzet bevezetésének indokaihoz”;

egy ilyen rendelet miatt a helyi önkormányzatok nem kötelesek biztosítani, hogy a polgárok személyesen vegyenek részt az önkormányzati közmeghallgatásokon;

a kimaradást az uniós ügyészségből;

az uniós alapok elköltésénél 2017 és 2021 között a szabálytalanságok magas számát;

a 2020 utáni uniós támogatások kifizetésének zömét blokkoló ügyeket, mint például a tagállamok által tavaly év végén megszavazott feltételességi eljárást Magyarországgal szemben (ezekről bővebben itt írtunk);

az eurómilliárdokat érő igazságügyi reformnál a társadalmi egyeztetés hiányát és azt, hogy „ez a csomag nem teszi lehetővé az ország igazságszolgáltatási rendszerének legmagasabb szintjein a közelmúltban történt politikai kinevezések felülvizsgálatát”.

Az EP „rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy egyes esetekben azt a benyomást keltették, mintha a magyar kormány által javasolt vagy a magyar Országgyűlés által elfogadott egyes jogalkotási aktusokról megállapodás született volna a Bizottsággal”.