Elavultak a kötelező olvasmányok?

A Gutenberg galaxis soha nem megy ki a divatból, normáliséknál!

Aki ezt irta, vagy csak szimplan hulye, vagy valami eszement libsi.

@csikknorisz: Az elsőre szavazok.

Valószínűleg azért nem népszerűek mert kötelezőek, és meg kell élni bizonyos életkort hogy megértsük.

Nem hiszem, hogy egy Kincskereső kisködmön, egy Az egri csillagok vagy egy A Pál utcai fiúk valaha is elavulna...

@Zsoel: A tartalma nem is hanem akiknek olvasni kellene nem tartják úgy mond modernnek. A technika világában ilyet olvasni? Nem értik!

Nem kell mindent a mai plazageneracio izlesehez igazitani, mint pl. Alfoldi a ''Nemzeti'' Szinhazban. Regies a nyelvezet? Nekunk is az volt. Na es? Nem lehet megismerni a regi szavakat, korokat, mert ''elavultak''? Nyelveben el a nemzet. Tiz evente csereljuk le az irodalmat az aktualis kolyokgeneraciohoz igazodva, mert lustak gondolkodni, es ertelmezni a mondatokat? Van egy nagyon regi konyv, regies nyelven, megis hasznaljak rengetegen ma is: Biblia. Akkor ezek szerint az is elavult?

@varrólány: Az nem baj. Már régen rossz, ha maguk a diákok szabják meg, hogy mit olvassanak! Nekünk és az összes előző generációnak is elő volt írva, mit kell elolvasni, és punktum, nem volt ellene apelláta. A technika világát pedig feldughatják maguknak a kis hülyék; én nem szeretném, ha a jövő nemzedékei "pls", "lol", "thx", "köcce" stb. szinten kommunikálnának, mert nem tanították meg őket az ízes (és szabatos) magyar nyelvre.

Egyébként elnézést, természetesen Gárdonyi Géza művének címe helyesen: Egri csillagok.

@Zsoel: Jó ilyent olvasni!

@csutak: Mármint milyent?

@Zsoel: Amit írtál!
Van igényed a környezeteddel szemben és ez nagyon jó dolog.

@csutak: Vagy úgy... akkor köszönöm. Mert először azt hittem, hogy az általam példaként említett olvasmányokra céloztál.

@Zsoel: A kettő együtt van!
Mert ugye, Te igényled a minőségi írásműveket.

olvasni nagyon szerető unokáim nagyon szenvednek az Egri Csillagoktól, viszont szívesen olvasták A Pál Utcai Fiúkat . Az utóbbinak van aktualitása, az előzőt meg nem nagyon értik. Sokkal fontosabb kortárs irodalmat olvasni, hiszen az a saját életünkről szól. Esetleg magasabb szinten.
Alföldi színházában a klasszikusok is közelebb állnak a ma emberéhez, mondanivalója célját érheti. Ne legyünk fafejűek!

bele lehet verni a gyerek fejébe elavult dolgokat, de meddig marad benne? A cél az, hogy tudjon élni , boldogulni a XXI. században is, amellett becsülje a régi értékeket, tehat úgy adjuk át nekik, ahogyan legkönnyebben befogadják.

@Zsoel: Válasz amit 11 órája írtál( Ígérve lett hogy az időpont pontos lesz)

Én is így gondolom, hogy borzalmas a rövidítéseket olvasni. Én ha írok valakinek megtisztelem azzal hogy kiírom a szavakat. A régi írók művei épp ezért is jók mert bővítik a szókincset már aki ugye fogékony rá. A szép nyelvezet és az emberség ami árad belőlük az felülmúlhatatlan.

@csutak: Igen, de ezt az igényt nagy részben éppen a kötelező olvasmányok alakították ki bennem. Nekem ugyanis még magától értetődő volt, hogy amit a magyartanárnő kijelöl, azt el kell olvasni. Nem lázadoztam ez ellen, mint manapság divatos, hanem elolvastam mindent, és nem is bántam meg. Túlzás nélkül állíthatom, hogy az általános iskolai kötelező olvasmányok teljesen érthetőek és "vállalhatóak" még ma is; egyedül talán Jókai A kőszívű ember fiai-ja az, amely keményebb dió lehet egy iskolás számára (elsősorban a rengeteg idegen kifejezés és a körmönfont, cikornyás megfogalmazás ellenére - vagy tán épp azért - néhol vontatott cselekményvezetés miatt). A középiskolai kötelezők összeállítását talán meg lehetne reformálni egy kicsit, de ész és hozzáértés nélkül abba sem szabad belenyúlni, és főleg nem lehet ilyet mondani ezekre a művekre, hogy "elavultak" volnának.

@varrólány: Teljesen igazad van. Én is sok gyönyörű magyarsággal megírt könyvet elolvastam gyerekkoromban (is), és most, felnőtt fejjel, igen örülök neki, hogy ezek révén olyan nagy és változatos szókincset ismerhettem meg - amelynek egy részét talán még a kevésbé művelt felnőttek sem értik meg, sajnos, akik olvasni nem szeretnek és nem is szerettek soha. :(

@Zsoel: Ui mon Ami! (Igen barátom) Sok dolgot tanulhat meg a szegény ember fia, ha veszi magának a bátorságot és az elébe került könyvet nem kikerüli, hanem akkurátusan elolvassa.
Én utálltam focizni, bár futni szerettem. És könyvtárba járni.
Megfogott a könyvek illata és a bennük rejlő külön világ és én bizony még ma is rabja vagyok minden jó könyvnek.
Aminek roppant örülök, minden unokám (heten vannak!) szeret olvasni!

Inkább az életkorral lehet a gond, a magas értékű irodalmi műveket olyan életkorban oktatják, amikor még nem tudják értékelni őket, egy kilenc-tizedikes gyerek aligha tudja felfogni ezek értékét, sokkal inkább a mai világgal való kontrasztjukat veszi észre, és máris nem lesz "trendi" az olvasásuk. A kérdés az, mit lehet elérni úgy, hogy eleve ellenszenvvel tekintenek az olvasásra a gyerekek és nyűgnek érzik azt? Más szempontból talán lehet azt mondani, hogy meg kell tanulniuk azt is megcsinálni, amit nem szeretnek, mert az élet nem habostorta, és az iskola arra készít fel, de ettől az irodalmi művek helyzete nem fog javulni, akárcsak a gyerekek fogékonysága a könyvekre.

@Nemvagyokhelikopter: ..... egyetértek veled, és örülök hogy a sok siránkozón kívül gondolkodó emberek is hozzászólnak.

@Nemvagyokhelikopter: Talán a szülők lehetnek a követendő példák mert ha otthon sose lát a gyerek könyvet olvasó szülőt akkor hiába kötelezzük olvasásra nem fogja szeretni és nem érez késztetést hogy érdeklődéssel belelapozzon bármilyen könyvbe is.