Pszichológia és önismeret: Napi négy ölelés...

Felnőtt korban már igen nagy különbségek mutatkoznak abban, ki hogyan fogadja mások érintését. Van, akit kifejezetten irritál, ha olyasvalaki ér hozzá, aki nem közeli barát vagy családtag. Mások szívesen és könnyen érnek idegenhez is. Ezt bizonyára a megszokás és a szocializáció is alakítja, emellett az énhatároknak is szerepe lehet benne. Aki fél, hogy akaratán kívül „felolvad” a másikban, elveszítve önmagát, úgy érezheti, vigyáznia kell minden túl közvetlen, nehezen kontrollálható kapcsolódással. Ugyanakkor nem törvényszerű, hogy az érintés párhuzamot mutasson a másokhoz való kapcsolódás egyéb formáival: van, aki nem sokat oszt meg belső világából, tehát ilyen értelemben elutasítja az intimitást, mégis könnyen és sokat ér a másikhoz, és fogadja az érintést. Az ellenkezőjére is van példa, arra, hogy valaki könnyen barátkozik, hamar bizalmába fogad másokat, mégis fázik a puszi, ölelés gondolatától. Nagyok az egyéni különbségek, és természetesen mindegyik változat lehet normális, ám...