Ötéves technikummá alakulnak a szakgimnáziumok 2020 szeptemberétől.

A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak

- jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén, a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve.

Technikummá alakulnak a szakgimnáziumok – további változások is lesznek

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A szakképzési rendszernek meg kell felelnie a negyedik ipari forradalom kihívásainak; a szakmai képzés fejlesztését az új szakképzési struktúra mellett a lemorzsolódás csökkentésének új rendszere, valamint új ösztöndíjrendszer is támogatja majd

- hangsúlyozta.

A helyettes államtitkár felidézte, a kormány elfogadta a Szakképzés 4.0 stratégiát, ehhez az ITM cselekvési feladattervet készít, a dokumentum hamarosan a kormány elé kerülhet.

Az idei az előkészítés éve, az átalakuláshoz szükséges törvényt és rendeleteket ebben az évben meghozzák, ezek 2020. január 1-jén lépnek majd hatályba.

Az összetett stratégia végrehajtásához szükséges intézkedések bevezetését 2020 szeptemberében tervezik

- közölte Pölöskei Gáborné.

A helyettes államtitkár ismertette: a stratégia egyik fő pillére a környezet, elsősorban a tanműhelyek fejlesztése. Mint mondta, a képzéseket olyan környezetben kell végezni, amelyek a legkorszerűbb eszközökkel felszereltek.

Kiemelten fontosnak nevezte, hogy

a szakképzésben karrierlehetőséget lássanak a tanulók, illetve a szülők.

A gazdaság fejlesztéséhez minőségi munkaerőre van szükség, és ehhez minőségi képzést kell nyújtani – fogalmazott.

A harmadik fő pillérként említette, hogy a legújabb ismeretekkel rendelkezők oktassanak a szakképzésben, ezért a vállalati mérnököket bevonnák az oktatásba, illetve a gyakorlati oktatókat vállalati helyszíneken képeznék tovább.

Az új szakképzési struktúráról szólva elmondta: a 2020 szeptemberétől felmenő rendszerben induló ötéves technikumokban az első két évben ágazati alapképzést kapnak majd a diákok, ezt az időszakot ágazati alapvizsga zárja. A következő három évben növekvő képzési időt töltenek a vállalatoknál a tanulók, akiket az is ösztönöz majd, hogy a cégek választhatnak, kikkel kötnek közülük szerződést.

Az ötödik év végén tesznek érettségit és technikusi vizsgát a diákok.

Pölöskei Gáborné kitért arra, hogy jelenleg szétaprózódott a képzés, az iskolarendszerszerben 286 féle szakmát oktatnak. Az új struktúrában meghatározzák, melyek ágazatonként az alapszakmák.

A tervek szerint ezt a mintegy 200 szakmát oktatják majd az iskolarendszerben, a specializáló, szakosító képzésekre pedig az iskolarendszeren kívül kerül sor.

A helyettes államtitkár kiemelte a technikumi képzés összekötését a felsőoktatással.

Ahogy fogalmazott,

a technikusképzés a mérnökképzés előszobája lesz, szakirányú továbbtanulásnál a technikusi képesítés megszerzését magasabb felvételi pontszámmal számítják majd be.

Jelenleg a hároméves szakközépiskolák képzik a szakmunkásokat, akik az iskola végén nem tesznek érettségi vizsgát. Ezeket az intézményeket a szintén hároméves szakképző iskolák váltják majd fel 2020 szeptemberétől, ugyancsak felmenő rendszerben. A szakképző iskolákban az első év ágazati alapismereti oktatás lesz, ezt követi két év duális képzés.

Pölöskei Gáborné a stratégia fontos elemének nevezte, hogy kialakítják a lemorzsolódás csökkentésének új rendszerét, ami megadja a felzárkózás lehetőségét a lemaradó gyerekeknek.

A nyolc osztályt elvégzetteknek – nem kötelező jelleggel – orientációs osztályokat hoznak létre, itt egy év alatt nem az általános iskolai hiányokat akarják pótolni, hanem a gyerekek kompetenciáit fejleszteni, amire a további tanulást rá lehet építeni.

Már működik kísérleti osztály, 67 tanuló van ebben a rendszerben, a fogadtatás a gyerekek és a szülők részéről is pozitív – tette hozzá.

Féléves, illetve egyéves alapkompetencia-fejlesztő programokba kapcsolódhatnak be azok a gyerekek, akik az általános iskolát sem tudják elvégezni, majd műhelyiskolai képzéssel rész-szakképesítést szerezhetnek.

A várakozások szerint ezzel a mostani 12 százalékról 3 százalékra csökkenhet azok aránya, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert

- jelezte a helyettes államtitkár.

Kiemelte azt is, hogy

újjászervezik az ösztöndíjrendszert, illetve a szakképzést támogató juttatásokat.

Az új elemek között említette: az ösztöndíj kifizetésének egy részét ahhoz kötik, hogy a tanuló befejezi-e a képzést, ekkor kapja meg az egyösszegű pályakezdési juttatást.

Az ösztöndíjak az első félév kivételével eredményfüggőek lesznek, ezért jelentős különbség lehet a diákok között.

Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár elmondta, a Szakképzés 4.0 stratégia végrehajtásának megkezdéséhez szükséges forrásokat betervezik a 2020-as költségvetésbe.

Forrás: MTI

19 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Eladott Ország
Volt már ilyen. Nincs új a nap alatt, csak a marhák száma nő időközönként.
Ez itt az összes hozzászólás. Kattintson, ha csak a legfrissebbeket olvasná!
Eladott Ország
Volt már ilyen. Nincs új a nap alatt, csak a marhák száma nő időközönként.
Csizmás Kond
...ez most akkor azt jelenti, hogy a nyolc osztály után egyből az ötéves technikumra lehet menni ?
lampa laz
Előbb mindent apróra zúznak a marhák, majd úgy tálalják az ötletüket -ami előzőleg remekül működött- mintha ők találták volna fel. Eszméletlen idióták. Azt a hoffmanpicsat kellett volna agyoncsapni vezérével együtt amikor hozzányúlt az oktatáshoz. Persze még ez sem biztos, mert a vezérkos belerondíthat.
Eladott Ország
@Csizmás Kond: Már a Kádár rendszerben is így volt és technikumból ( nem csak gimnáziumból) is lehetett menni egyetemre. Például fizika helyett szakmai tárgyat is lehetett választani a szóbelin, már aki műszaki pályát választott. De te ne szólj bele permanens évismétlő vagy.
kokopelli
@Eladott Ország: ...és milyen jók voltak,mert t.k. az ipar középvezetőit képezték,és a pénzt
az illetékes minisztériumok adták!A sok óraadó tanár (idősebb szaktekintélyek) tudta,hogy mire
van szüksége az iparágnak! A mi gyerekeink már szakközépiskolába jártak! (Úgy is néztek ki!)
Ahaverom fia,már csak villanyszerelő lett érettségivel! (abból a technikumból,ahol én végeztem)
Gauntlet
"úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna."
Megint ötletelgetés százai.
Mi jön még, Kommunista szombat?
gyk lefordítom: nem kell középsuli, tanuljanak szakmát !
Marhák !
papa.49
Már csak a kérdés az vajon tanár lesz-e, meg tanműhely a szakma elsajátítására ???
Igaz én nagyon régen jártam szakmunkás képzőbe 1963.- 1966. az első évben tanműhely volt egy mesterrel aki felügyelte az ottani ténykedésünket . A képzés a vasipari munkákkal kezdődött, kalapácsreszelés, kéményajtó zár készítése, kábelsaru készítése alumíniumból .Aztán az alapkapcsolások következtek iskolai táblákra felszerelt dobozok, és csövek segítségével, vezetékezés, szerelvények bekötése stb. Másodikban már épületen gyakoroltunk akkor épült a telefonközpont az akkori Lulumba utcában a 7 emeletes épület a tanulók vésték csövezték, másodikban volt még egy 3 hónapos képzés az akkori Elektró Szervizben a Vaspálya utcában ahol én pl. megtanultam a motortekercselést, a hegesztő dinamó, trafó javítást, meg ilyeneket . Harmadikban először a Műegyetem kollégiuma új szerelés, majd az alagsorban a pincék újra szerelése, végül az Újvidék téri lakótelep szerelési melói. Ezek után tehettünk szakmunkás vizsgát . Hát ehhez hasonló képzésre lenne szükség a mai kor szakmunkásai számára is, meg olyan iskolákra mint a MÜM 31 volt a Nyár utcában, meg olyan tanárokra akik ott oktattak bennünket !!!
namihami
Itt az "" Új hároméves terv"". Olyan fideszesen. Haszna pont annyi lesz, mint a Fidesz eddigi ötleteléseinek.
könnyű lelki sértés
Régebben nem csak idióták, és/vagy gazemberek szolgálták ki Orbán beteg rendszerét, de már akkor sem a szakértelemre volt szükség, hanem a seggnyaló hűségre. A jobb embereket megrontották, vagy elüldözték, vagy maguktól menekültek el.
Ma már viszont csak idióták, és/vagy gazemberek szolgálják ki Orbán beteg rendszerét.
Ezért válik minden szarrá, amihez hozzányúlnak.

A tervek szerint sikeres lesz. Majd. Egyszer.Valamikor.
Majd két év múlva, majd öt év múlva, majd 2030-ra - még hányszor játsszák ezt el?

Negyedik ipari forradalom?
Szokta közületek hallani bárki is, hogy miről és milyen szinten beszélgetnek az iskolából kitóduló iskolások (mert nem mindenki iskolás, aki egy iskolából jön ki)?
Csizmás Kond
@Eladott Ország: ...Neked az eszed van eladva. Én tervező-rajzoló technikumot végeztem ami akkor három év volt, de ahhoz kellett a középiskola...tehát oda csak 12 osztály elvégzése után lehetett felvételizni.
Eladott Ország
@Csizmás Kond: Eredetileg az építőipari technikum négy éves volt, majd a szakközépiskolákká történő "átkeresztelés" után (egyébként ugyanazt tanulták) négy év szakközépiskola után + 1 év technikusminősítő vizsgát lehetett tenni, színesítve az oktatást "foxi- maxi képzéssel" is, növelve a proletár öntudatot. Most a fidesz megvilágosodott Pölöskei Gáborné lett a megvilágosodás jelképe, ő már kurvára hiányzott a bejelentéshez. Annak idején is voltak minden héten kötelező gyakorlati órák vállalatoknál és nyáron egy hónap kötelező termelési gyakorlat. Újat nem találtak fel, csak amit [email protected] megszüntették. A te hároméves technikumod az valamilyen gyorstalpaló tanfolyami képzés lehetett, amolyan "orbánjugendes". Úgy látom te lehetsz a fidelitasban a szakoktató, de ez nem a fidesz szeminárium helye.
Csizmás Kond
@Eladott Ország: ...szerintem te csak mások után beszélsz. Amikor én jártam iskolába nem volt foximaxi. Volt egy nyolc általános ahonnan lehetett menni másfél éves gyorstalpalú szakmákra vagy hároméves szakmaképzőbe, középiskolába amit gimnáziumnak neveztek ahol volt humán és reál szak. A humán az az irodalom és politika, volt a reál a matek fizika kémia zene vagy más szakterületek. Utána jött a felső iskola amit a legkisebb három év volt. Ott voltak a technikusok.
(az enyém egy gépészeti tervrajz amiről felőiskolai diplomát kaptam. ) majd jött az almérnöki szak ahol szintén három év volt csak azok államvizsgáztak és jött a mérnöki öt év majd az orvosi hat és a teológia szintén hat. Ez volt az iskolai ranglétra. Azon belül még mindenhol megvolt a továbbképzés lehetőség a végzettséggel összefüggésben. A foxi azután jött amikor sok elvtárskölök még a középiskolát sem volt képes kijárni, akkor kezdtek átalakulni, silányodni és ide jutottak, hogy egy elemiképzést kapó bikficből nem inas lesz hanem technikus pár év mulva ...persze olyan is lesz, mert azért a techknikus mindig is egy mérnök jobbkeze volt, de az ilyen képzéssel még keze sem lesz a kölöknek.
kokopelli
@Eladott Ország: Nem érdemes vitatkozni velük!Romániában lehet,hogy másképp volt!
Már leírtam,hogy a nyolc általános után (felvételizve) négy év technikum jöhetett,majd újra
felvételizve a felsőfokú technikum,amit később"főiskolává" léptettek elő! A végén diploma-
munka megvédéssel,ill. az "üzemmérnöki diploma" volt az út vége!! Én végigjártam azt az
utat,mert a műegyetemet végzett kollégák,mondták,hogy az egyetemen tanult elméleti anyag
egyötödét sem használták az iparban,vagy a tervezőintézetekben! ...és igazuk volt...!
Eladott Ország
@Csizmás Kond: ma, 08:09; Hároméves technikus képzés sohasem volt. Akik pedig a négyéves szakközépiskola után technikus minősítő vizsgát tettek, politikai gazdaságtan is képezte a vizsga anyagát. Te lehet hogy fideszes teológiára járhattál és az osztályfőnököd Pölöskei Gáborné volt, innen eredhet a rálátásod a dolgokra.
kokopelli
@Eladott Ország: Az "inas-képzés" tartott három évig! Amikor a "technikumokat". az érettségis
villanyszerelőképzőre degradálták,a haverjaim fogták a fejüket,mert tudták,hogy én még az "Üteg-
utcát" végeztem el! Úgy válogathattam a munkaadók között,ahogy akartam,holott a kezdő fizetés
mindenhol 1100 Ft volt!
Eladott Ország
@kokopelli: Valóban a technikumok eltörlését a közvélemény nem fogadta osztatlan sikerrel. Építőipari vonatkozásban a technikusképzést le kellet "zülleszteni", mert elég jó képzést kaptak az akkori felsőfokú technikumokhoz majd a főiskolákhoz viszonyítva és a kivitelező építőiparban technikus uralom volt az építésvezetőtől a vezérigazgatóig , felső vezetésben is. Nos ezt le kellett valahogy "törni", a képzést le kellet fokozni, hogy a magasabb (felsőbb) végzettségűeknek is jusson (dinnyeföld) vezetői beosztás.
advocat
Ezektől a baromarcúaktól erre lehet számítani. Bár a címfestőknek, bélyegzőkészítő haveroknak ez nagy üzlet!
kokopelli
@Eladott Ország: Csak a névben történt változás,mert amikor a jelentkezést leadtuk,akkor még Felsőfokú Technikum volt,de már szeptemberben "K.K.Műszaki főiskolának hívták!Ugyanazok az óraadók az iparból és ugyanazok a tanárok a nem szakmával foglalkozó tárgyakban (Pol.gáz,ma-
tek,filozófia,egészségügy stb!) A titulusunk is "Villamos üzemmérnök" (erősáramú szak) volt!Nagy
"mákunk" volt!A főiskolai felvételin sok technikumi ismerőssel jöttünk újra össze,igaz más korúakkal,
de úgy +/- 3 évvel!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.