Ötéves technikummá alakulnak a szakgimnáziumok 2020 szeptemberétől.
A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak
- jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén, a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve.
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A szakképzési rendszernek meg kell felelnie a negyedik ipari forradalom kihívásainak; a szakmai képzés fejlesztését az új szakképzési struktúra mellett a lemorzsolódás csökkentésének új rendszere, valamint új ösztöndíjrendszer is támogatja majd
- hangsúlyozta.
A helyettes államtitkár felidézte, a kormány elfogadta a Szakképzés 4.0 stratégiát, ehhez az ITM cselekvési feladattervet készít, a dokumentum hamarosan a kormány elé kerülhet.
Az idei az előkészítés éve, az átalakuláshoz szükséges törvényt és rendeleteket ebben az évben meghozzák, ezek 2020. január 1-jén lépnek majd hatályba.
Az összetett stratégia végrehajtásához szükséges intézkedések bevezetését 2020 szeptemberében tervezik
- közölte Pölöskei Gáborné.
A helyettes államtitkár ismertette: a stratégia egyik fő pillére a környezet, elsősorban a tanműhelyek fejlesztése. Mint mondta, a képzéseket olyan környezetben kell végezni, amelyek a legkorszerűbb eszközökkel felszereltek.
Kiemelten fontosnak nevezte, hogy
a szakképzésben karrierlehetőséget lássanak a tanulók, illetve a szülők.
A gazdaság fejlesztéséhez minőségi munkaerőre van szükség, és ehhez minőségi képzést kell nyújtani – fogalmazott.
A harmadik fő pillérként említette, hogy a legújabb ismeretekkel rendelkezők oktassanak a szakképzésben, ezért a vállalati mérnököket bevonnák az oktatásba, illetve a gyakorlati oktatókat vállalati helyszíneken képeznék tovább.
Az új szakképzési struktúráról szólva elmondta: a 2020 szeptemberétől felmenő rendszerben induló ötéves technikumokban az első két évben ágazati alapképzést kapnak majd a diákok, ezt az időszakot ágazati alapvizsga zárja. A következő három évben növekvő képzési időt töltenek a vállalatoknál a tanulók, akiket az is ösztönöz majd, hogy a cégek választhatnak, kikkel kötnek közülük szerződést.
Az ötödik év végén tesznek érettségit és technikusi vizsgát a diákok.
Pölöskei Gáborné kitért arra, hogy jelenleg szétaprózódott a képzés, az iskolarendszerszerben 286 féle szakmát oktatnak. Az új struktúrában meghatározzák, melyek ágazatonként az alapszakmák.
A tervek szerint ezt a mintegy 200 szakmát oktatják majd az iskolarendszerben, a specializáló, szakosító képzésekre pedig az iskolarendszeren kívül kerül sor.
A helyettes államtitkár kiemelte a technikumi képzés összekötését a felsőoktatással.
Ahogy fogalmazott,
a technikusképzés a mérnökképzés előszobája lesz, szakirányú továbbtanulásnál a technikusi képesítés megszerzését magasabb felvételi pontszámmal számítják majd be.
Jelenleg a hároméves szakközépiskolák képzik a szakmunkásokat, akik az iskola végén nem tesznek érettségi vizsgát. Ezeket az intézményeket a szintén hároméves szakképző iskolák váltják majd fel 2020 szeptemberétől, ugyancsak felmenő rendszerben. A szakképző iskolákban az első év ágazati alapismereti oktatás lesz, ezt követi két év duális képzés.
Pölöskei Gáborné a stratégia fontos elemének nevezte, hogy kialakítják a lemorzsolódás csökkentésének új rendszerét, ami megadja a felzárkózás lehetőségét a lemaradó gyerekeknek.
A nyolc osztályt elvégzetteknek – nem kötelező jelleggel – orientációs osztályokat hoznak létre, itt egy év alatt nem az általános iskolai hiányokat akarják pótolni, hanem a gyerekek kompetenciáit fejleszteni, amire a további tanulást rá lehet építeni.
Már működik kísérleti osztály, 67 tanuló van ebben a rendszerben, a fogadtatás a gyerekek és a szülők részéről is pozitív – tette hozzá.
Féléves, illetve egyéves alapkompetencia-fejlesztő programokba kapcsolódhatnak be azok a gyerekek, akik az általános iskolát sem tudják elvégezni, majd műhelyiskolai képzéssel rész-szakképesítést szerezhetnek.
A várakozások szerint ezzel a mostani 12 százalékról 3 százalékra csökkenhet azok aránya, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert
- jelezte a helyettes államtitkár.
Kiemelte azt is, hogy
újjászervezik az ösztöndíjrendszert, illetve a szakképzést támogató juttatásokat.
Az új elemek között említette: az ösztöndíj kifizetésének egy részét ahhoz kötik, hogy a tanuló befejezi-e a képzést, ekkor kapja meg az egyösszegű pályakezdési juttatást.
Az ösztöndíjak az első félév kivételével eredményfüggőek lesznek, ezért jelentős különbség lehet a diákok között.
Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár elmondta, a Szakképzés 4.0 stratégia végrehajtásának megkezdéséhez szükséges forrásokat betervezik a 2020-as költségvetésbe.
Forrás: MTI
19 hozzászólásarrow_drop_down_circle
az illetékes minisztériumok adták!A sok óraadó tanár (idősebb szaktekintélyek) tudta,hogy mire
van szüksége az iparágnak! A mi gyerekeink már szakközépiskolába jártak! (Úgy is néztek ki!)
Ahaverom fia,már csak villanyszerelő lett érettségivel! (abból a technikumból,ahol én végeztem)
Megint ötletelgetés százai.
Mi jön még, Kommunista szombat?
gyk lefordítom: nem kell középsuli, tanuljanak szakmát !
Marhák !
Igaz én nagyon régen jártam szakmunkás képzőbe 1963.- 1966. az első évben tanműhely volt egy mesterrel aki felügyelte az ottani ténykedésünket . A képzés a vasipari munkákkal kezdődött, kalapácsreszelés, kéményajtó zár készítése, kábelsaru készítése alumíniumból .Aztán az alapkapcsolások következtek iskolai táblákra felszerelt dobozok, és csövek segítségével, vezetékezés, szerelvények bekötése stb. Másodikban már épületen gyakoroltunk akkor épült a telefonközpont az akkori Lulumba utcában a 7 emeletes épület a tanulók vésték csövezték, másodikban volt még egy 3 hónapos képzés az akkori Elektró Szervizben a Vaspálya utcában ahol én pl. megtanultam a motortekercselést, a hegesztő dinamó, trafó javítást, meg ilyeneket . Harmadikban először a Műegyetem kollégiuma új szerelés, majd az alagsorban a pincék újra szerelése, végül az Újvidék téri lakótelep szerelési melói. Ezek után tehettünk szakmunkás vizsgát . Hát ehhez hasonló képzésre lenne szükség a mai kor szakmunkásai számára is, meg olyan iskolákra mint a MÜM 31 volt a Nyár utcában, meg olyan tanárokra akik ott oktattak bennünket !!!
Ma már viszont csak idióták, és/vagy gazemberek szolgálják ki Orbán beteg rendszerét.
Ezért válik minden szarrá, amihez hozzányúlnak.
A tervek szerint sikeres lesz. Majd. Egyszer.Valamikor.
Majd két év múlva, majd öt év múlva, majd 2030-ra - még hányszor játsszák ezt el?
Negyedik ipari forradalom?
Szokta közületek hallani bárki is, hogy miről és milyen szinten beszélgetnek az iskolából kitóduló iskolások (mert nem mindenki iskolás, aki egy iskolából jön ki)?
.
www.google.com/search?q=p%C3%B6l%C3%B6skei+g%C3%A1born%C3%A9&oq=P%C3%B6l&aqs=chrome.1.69i57j0l5.9205j0j8&sourceid=chrome&ie=UTF-8
.
???
(az enyém egy gépészeti tervrajz amiről felőiskolai diplomát kaptam. ) majd jött az almérnöki szak ahol szintén három év volt csak azok államvizsgáztak és jött a mérnöki öt év majd az orvosi hat és a teológia szintén hat. Ez volt az iskolai ranglétra. Azon belül még mindenhol megvolt a továbbképzés lehetőség a végzettséggel összefüggésben. A foxi azután jött amikor sok elvtárskölök még a középiskolát sem volt képes kijárni, akkor kezdtek átalakulni, silányodni és ide jutottak, hogy egy elemiképzést kapó bikficből nem inas lesz hanem technikus pár év mulva ...persze olyan is lesz, mert azért a techknikus mindig is egy mérnök jobbkeze volt, de az ilyen képzéssel még keze sem lesz a kölöknek.
Már leírtam,hogy a nyolc általános után (felvételizve) négy év technikum jöhetett,majd újra
felvételizve a felsőfokú technikum,amit később"főiskolává" léptettek elő! A végén diploma-
munka megvédéssel,ill. az "üzemmérnöki diploma" volt az út vége!! Én végigjártam azt az
utat,mert a műegyetemet végzett kollégák,mondták,hogy az egyetemen tanult elméleti anyag
egyötödét sem használták az iparban,vagy a tervezőintézetekben! ...és igazuk volt...!
villanyszerelőképzőre degradálták,a haverjaim fogták a fejüket,mert tudták,hogy én még az "Üteg-
utcát" végeztem el! Úgy válogathattam a munkaadók között,ahogy akartam,holott a kezdő fizetés
mindenhol 1100 Ft volt!
tek,filozófia,egészségügy stb!) A titulusunk is "Villamos üzemmérnök" (erősáramú szak) volt!Nagy
"mákunk" volt!A főiskolai felvételin sok technikumi ismerőssel jöttünk újra össze,igaz más korúakkal,
de úgy +/- 3 évvel!
Új hozzászólás