Naponta ezrek állnak sorba a karácsonyi ételosztáson – Siralmas helyzetben vannak a magyarok

Hazánkban naponta 3000 honfitársunk számíthat a Krisna-hívő ételosztók munkájára, akik az advent időszakában mintegy 6000 adag meleg ebédet, főzési alapanyagokat, valamint ünnepi finomságokat is tartalmazó tartós élelmiszercsomagot osztanak ki a rászorulóknak.

A Krisna-tudatú hívők ugyanakkor hitéleti munkájuk mellett nagy hangsúlyt fektetnek a karitatív munkára is, hisz a napi betevő hiányában bizony nehezebb magasztos lelki gondolatokba mélyülni.

Évente félmillió tál meleg ételt osztanak ki ezért hazánkban az Ételt az Életért Program keretében. A karitatív munka a hívők életét is gazdagítja, a lelki tudás ugyanis az emberek iránti önzetlen odaadásban és a világ szolgálatában teljesedik ki a gyakorlatban

– vallják.

Az elmúlt évtizedekben krízis krízist követett világunkban. Gazdasági válság, világjárvány, közel 2 éve pedig háború dúl a közvetlen szomszédunkban.

Munkanélküliség, tartós betegség, a gyermekek beiskolázása, a nyugdíjak alacsony reálértéke, gyógyszerkiadások, adósságspirál, bedőlt lakáshitelek, válás, de van, akinek a téli tüzelő megvásárlása jelent minden évben olyan mértékű terhet, kiadást, hogy az súlyos krízisbe taszítja a családot. 

Hazánkban naponta 3000 honfitársunk számíthat a Krisna-hívő ételosztók munkájára, adományoddal pedig segíthetsz, hogy még gazdagabb élelmiszercsomag várja majd az ünnepi ételosztásra érkezőket!

Az adventi ételosztó akciósorozat csúcspontja idén is a Népligetben lesz, karácsony napjain, de Katalin naptól januárig, az egész adventi időszakban és az újévben számos vidéki helyszínen is segítenek a program munkatársai.

A 444.hu az ételosztással kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a leggazdagabb magyaroknak két hónapra jut annyi, mint a legszegényebbeknek egész évre.

November elején számos adatot tett közzé a KSH Magyarország 2022-es jövedelmi viszonyairól és a magyar háztartások életszínvonaláról.

A legfontosabb megállapítás:

a magyarok legmódosabb egyötöde sokkal több pénzből élt, mint egy évvel korábban, miközben a legszegényebbek még reménytelenebb helyzetbe kerültek.

A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyaroknál az egy főre jutó éves jövedelem mindössze évi 1 246 000 forint, azaz nem egészen havi 104 ezer forint volt. Ezzel szemben a legfelső jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves jövedelem 6 027 000 forintra rúgott, ami több mint havi félmilliónak felel meg.

A legmagasabb jövedelmi sávban lévők tehát nagyjából két hónap alatt költhettek el annyi pénzt, mint a legszegényebbek egész évben.