Görög népszavazás: fél lábbal márt kint vannak az eurózónából

Kétharmados feldolgozottságnál továbbra is 61 százalékon állnak a nem-szavazatok

Továbbra is jelentősen vezet a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodást elutasítók tábora a leadott szavazatok kétharmadának feldolgozása után a vasárnapi görög népszavazáson.

A görög választási bizottság honlapján található adatok szerint a szavazatok 69,14 százalékának feldolgozottsága után a nemmel szavazók aránya 61,48 százalékot tett ki, míg az igennel voksolók aránya 38,52 százalék volt.

A nem szavazat támogatója az athéni Klafthmonosz téren (MTI/AP/Petr David Josek)

A részvételi arány több mint 55 százalék volt, jóval meghaladta a népszavazás érvényességéhez szükséges 40 százalékot.

A részeredmények értelmében a görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a vasárnap tartott referendumon, amelyen a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatták ki véleményüket.

A tét

Bár hivatalosan a népszavazás a Görögországot hitelező három nemzetközi szervezet (Nemzetközi Valutaalap, Európai Bizottság, Európai Központi Bank) által bő egy hete készített intézkedéscsomagról szól – vagyis hogy azt elfogadják-e a görög emberek vagy sem –, mégis a népszavazásnak valójában ennél nagyobb a tétje.

A hvg.hu helyzetelemzése szerint ha a "nem"-ek kerülnek többségbe, akkor az európai vezetők szerint Görögország az euróra mond nemet. Az európai intézmények a mai népszavazásig lélegeztetőgépen tartották az országot, megvárták, mi lesz a népszavazás eredménye. A görög bankok nehéz helyzetben vannak, hírek szerint már csak egy napig tudnak európai segítség nélkül fizetőképesek maradni. Ha a "nem"-ek győznek, akkor könnyen lehet, hogy a nemzetközi hitelezők megvonják, leállítják a segítséget. Ez esetben az országnak valószínűleg ki kell lépnie az eurózónából – egyszerűen azért, mert az államnak, bankoknak, vállalatoknak felmerülnek kiadásaik, azonban fogytán vannak euróból, az Európai Központi Bank pedig több eurót már nem ad az országnak, ezért egy másik valutát kell teremtenie Görögországnak. Több forgatókönyv is létezik, az egyik valószínű szcenárió szerint az eurót feladja az ország és egy másik valutát vezet be – vagy a kettőt párhuzamosan alkalmazza.

Az eurózónából való kilépés nincs szabályozva, egyes értelmezések szerint csak úgy lehet kilépni az eurózónából, hogy az EU-ból is kilép az adott ország.

Ha az "igen"-ek nyernek, akkor egyrészt a Ciprasz-kormány – az ígéretét betartva – lemond, új kormány alakul Görögországban. Másrészt, a nemzetközi hitelezők által kért intézkedések megvalósítására nagyobb esély mutatkozik. Ekkor vélhetően mindaddig, amíg az új kormány fel nem áll, biztosan folytatódik Görögország megsegítése.

Kedden rendkívüli eurócsúcs lesz Brüsszelben

Az eurózóna tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozóját hívta össze Brüsszelbe kedd estére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki a közös pénzt használó országok csúcstalálkozóin is elnököl.

Hétfőn Angela Merkel német kancellár Párizsba utazik, ahol Francois Hollande francia államfővel vitatják meg a vasárnapi görög népszavazás eredményét. Az eurócsúcs a tervek szerint kedden 18.00-kor kezdődik.

A szavazatok csaknem 90 százalékának összesítését követően a görögországi népszavazáson a választók 61,46 százaléka szavazott arra, hogy Görögország utasítsa el a hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban még számára elérhető összeghez.