Magyarországnak meg kell védenie a schengeni külső határt – mondta a német szövetségi belügyminiszter az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban szombaton megjelent interjúban.
Thomas de Maiziere az elsősorban a német menekültügyi helyzetről szóló interjúban a magyarországi ideiglenes műszaki határzár építésével kapcsolatban feltett kérdésre, miszerint erődként képzeli-e el Európát, azt mondta, hogy "természetesen nem", és német politikusként alapvetően erős fenntartásai vannak a kerítésekkel kapcsolatban. Magyarország azonban olyan állam, amelynek schengeni külső határa van, "és mi azt igényeljük, hogy az ilyen országok biztosítsák külső határukat" – mondta a német belügyminiszter.
"Ezenfelül Magyarországra súlyos teher nehezedik, az utóbbi hónapokban ott tízezrével vettek fel és regisztráltak menedékkérőket" – mondta Thomas de Maiziere.
A német menekültügyi helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "elfogadhatatlan és Európára nézve szégyen", hogy a Németországba érkező menedékkérők több mint 40 százaléka a Balkánról származik. Ezt az arányt "drasztikusan csökkenteni kell", és ha már sikerült volna, akkor "egészen más hangulat" lenne az országban – mondta a miniszter a FAZ-nak.
Hangsúlyozta: "teljesen érthető", hogy Németországban az emberek "kritikus kérdéseket" tesznek fel, hiszen azt hallják, hogy válságövezetekből érkező menekültekről van szó, és közben szinte minden második Szerbiából, Koszovóból vagy Albániából jön. Ez a jelenség "értetlenséget" vált ki – mondta Thomas de Maiziere a konzervatív lapnak.
73 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ausztriában már alkalmazzák azt a listát, amely megállapítja, melyik országokból érkezők folyamodnak indokolatlanul menekültstátuszért. A lista elfogadása esetén Magyarországi is gyorsított eljárásban küldhetné vissza a bevándorlókat.
Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője arról is beszélt az M1-nek, hogy a biztonságos országok kategóriájáról kétféleképpen lehet beszélni: az egyik a biztonságos származási ország, a másik a biztonságos tranzitország kategóriája.
Tuzson Magyarország számára fontos kategóriának nevezte a biztonságos tranzitország kategóriáját is. Ha valaki például Szerbiából érkezik meg Magyarországra, akkor az az ember – aki akárhonnan is indult – Szerbiában már biztonságban volt, tehát nem azért lépi át a határt mert Szerbiában üldözték volna, hanem „nyilvánvalóan” megélhetési okokból. „Ennek megfelelően a magyar határt zárni kell”. – tette hozzá.
Mint azt korábbi cikkünkben az Alapjogokért Központ tanulmánya nyomán megírtuk, Ausztria már alkalmazza a „biztonságos származási országok listáját”, emellett a menekültügyben minden az EU adta jogszabályi keretet kihasznál. Ilyenek az un. „dublini rendelkezések”, valamint a „felelős tagállam” kategóriái, amelyek lehetővé teszik Ausztria számára, hogy a menekülteket visszaküldhessék abba az országba (Magyarország, Bulgária), ahol azok átlépték az EU határait.
Ha az EU-ban gyakorlattá válik a „felelős tagállam”-ba visszaküldeni a menekülteket, akkor Magyarországon annyira megemelkedhet a menekültek száma, hogy minél előbb szüksége lesz a „biztonságos országok listájára”, amelynek alapján a biztonságos országokból származó gazdasági bevándorlókat hazaküldheti.
Forrás: MTI, fotó: PestiSrácok.hu
Hozzászólások
1 megjegyzés
« Szaporodnak az önellátó falvak » Kirúgták Sisákot, a zsidózó expolgármestert
MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Your Name *
Your Email *
Your Website...
mára ilyen helyzetet teremtett. Elbutulásunkhoz hozzájárul a hazai vallási ideológia megosztó szerepe is. Pedig nagy szükség lenne a hazai történelmi egyházak felvilágosító szerepének érvényesülésére.De a pénzügyi támogatás...
A minap láttam Ágh A. egy interjúját az ATV.-ben. Ajánlom mindenki figyelmébe még akkor is, ha sokan elzárkóznak ettől a csatornától. Az általa elmondottak több mint érdekesek voltak.Neki és még sokaknak van önálló véleménye, amiket ha összegyűjtenénk, láthatnánk, mennyien vannak azok, akik nem a pártjaik elkötelezettséget, elvtelen pártfegyelmet, képmutató állásfoglalást követelő lojalitását tartják mindenekelőtt fontosnak, hanem az ország sorsát helyretenni képes tennivalókat. Ők ahogy az ország is foglyaivá lettek a mai uralkodó politikának.Ilyen környezetben aki uralmát egymaga gyakorolja könnyen tévedhet és amint látjuk téves úton is jár, magával hurcolja népünket is, ráadásul vannak akik még lelkesen elöljárnak,ebben a kényszermenetben.Tévúton járnak a NER elveiben és gyakorlatában, megtévesztő gyakorlatokkal a gazdasági életben, a felépítmény elemeiben, annak az életünkre megkönnyebbülést hozó közvetett elemeiben, így a művészetekben is. Ezek pedig visszahatnak a mindennapokra is. Téves úton járunk, akik erre rámutathatnának, most nem kapnak lehetőséget erre, mert az uralkodó nézeteitől eltérő módon látják a jelent és a jövőt. A politikai pluralizmus létezik ugyan, de nagyon hosszú és rögös az út amelyen a felelős gondolatok eljuthatnak a felelősen gondolkodó emberekhez.Talán az írók, költők, szabadon szárnyaló gondolataikkal... Naivitás.
A nyugati közvélemény és média (hazánkat is ide sorolva) súlyos önámításban van az észak-afrikai események természetét illetően, ezért itt az ideje követ dobni a nagy politikai egyetértés mocsarába és kimondani: az "Arab-tavasz" nem létezik, nem létezett soha és a közeljövőben nem is következhet be várható. Jelenleg szó sincs arab rendszerváltozásról, csak egyes arab országokban (közel sem mindenhol) az erőviszonyok kisebb-nagyobb átrendeződéséről az uralkodó eliten belül.
A hibás közvélekedés egyik kiindulópontja Roger Cohen 'Berlin 1989 vagy Teherán 1979' cikke volt a New York Times február 7-i számában. Iránymutató cikkében Cohen arra kereste a választ, hogy Egyiptom és a többi arab ország sajátos 'mediterrán-demokrácia' vagy még az eddigieknél is szörnyűbb vallási diktatúra felé tart-e. Mostanra világosnak tűnik, hogy az egész kérdésfeltevés hibás. A rendszerváltozás - és az ezt feltételező Arab-tavasz - lényege ugyanis egy túlnyomórészt új szereplőkből álló politikai elit hatalomra jutása lenne. Kicsit megkapirgáljuk a felszínt, kiderül, hogy sem Tunéziában, sem Egyiptomban, de még Líbiában sem került sor a rezsim leváltására. (A sok vér és szenvedés ellenére Jemenben és Bahreinben még kevesebb eredményt értek el a tiltakozások, Jordániában pedig valójában csírájában halt el a mozgalom. Szíriáról később.)
Az "arab-dominó" legfontosabb elemének tartott Egyiptomban jelenleg az a katonai-titkosszolálgati vezető réteg irányít, amelyik kivétel nélkül Mubarak alatt nevelkedett. A változást az jelenti, hogy ez a katonai elit az októberi választásokat követően beemelheti a hatalomba a Muszlim Testvériséghez kapcsolódó pártot (bár az MT tagadja, hogy kormányra akarna kerülni). A liberális...
Éppen itt az ideje a nyugodt, higgadt, pontos köztájékoztatásnak is, mert amit eddig művelt a kormány, és annak alattvaló médiái, és ostoba hisztériakeltői, az nem válik büszkeségünk tárgyává. Felnőttként, európaiként, magyarként, emberként kell most már kezelni ezt a valóban új, eddig ismeretlen problémát. Bárhogy is alakul a sorsuk ezeknek a tízezreknek, később ne váljunk kétségbeesett bosszujuk célpontjává az országunk.Csak egyet mondhassanak, itt emberséggel fogadták és kezelték őket, akár menekültek, akár csak félrevezetett a jobb életért vándorlók.
Új hozzászólás