A Kúria felfüggesztette a Kásler Árpád és társa kontra OTP Bank és társa per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását, és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte.
A döntést Vezekényi Ursula, az ügyet tárgyaló tanács elnöke jelentette be, miután a perbeszédek elhangzása után eljárásjogi problémák megtárgyalására hivatkozva szünetet rendeltek el. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelem az EU Bírósága eljárási szabályzatának 105. cikk 1. bekezdésén alapul, figyelemmel az ügy kiemelt társadalmi jelentőségére.
(Soha nem vállaltam volna be egy árfolyamkockázattal terhelt hitelszerződést, milliós értékben. Ez számomra túlságosan nagy rizikó faktor, pedig anno engem is biztattak, hogy vegyek fel ilyen kölcsönt.)
Igen, a forint hitelnek nagyobb volt a költsége, ám a devizához képest kiszámíthatóbb volt. Ez volt a fő motivációs tényező.
2. ) Minden szerződésben a lényeges feltételek meghatározóak. Ha ebben hiba mutatkozik, érvénytelen a szerződés.
3.) Ha az egyik fél a másikat félrevezeti -akkor szintén. Már pedig a devizahitel szerződésekkel kapcsolatban a bank olyan hitelt nyújtott, amely a legkedvezőbb volt a szerződés alapján az ügyfélnek. Ez a "legkedvezőbb " megítélés az idők folyamán már nem állt meg a szerződés megkötése után, tehát az eredeti szándék megváltozott. Ez a kedvezőtlen változást nem a hitelfelvevő okozta ebben a konstrukcióban, hanem a bank azzal, hogy az ügyfelét kedvező lehetőséggel kecsegtette.
4.) Az eredeti szerződés megkötésekor a hitelfelvevővel aláírattak egy kockázat vállalási nyilatkozatot, melyben az állt, hogy árfolyam változás esetén a differenciát ő fizeti. A szerződés itt pedig hiányossága miatt támadható meg, mert a kockázat mértéke nem lett megadva, holott ez utóbb kiderült - a lényeges feltételek közé kellett volna betenni a szerződésbe. Pl. 15% erejéig. Ha ezzel a bank a szerződés megkötésekor már tisztában volt, akkor helyt kell állnia az ügyfél félretájékoztatása miatt, ha ez nem így volt, akkor talán a veszteségen is meg kellene osztoznia banknak és ügyfélnek.
5.) A bankok többsége a fiókokban elhelyezett ÁSZF-re hivatkozik,melyet madzagra felfűzve kínálgatnak a maga 200 vagy több oldalával elolvasásra a hitelfelvevőnek. / Nem hiszem, hogy ezt olvasta bárki is féloldalas pózban a falon lapozva.!/
Ha nem is olvasták sem veszthetnek semmit az ügyfelek, mert ez egy belső szabály csak, amely nem írhatja felül egyetlen szerződésre vonatkozó törvényt sem.