Nem jogerős közbenső ítéletében a Szegedi Törvényszék pénteken érvénytelenítette a svájci frank alapú jelzáloghitelek kamatának egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontot az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt. és egy domaszéki házaspárt között létrejött szerződésben.

Lakatos Péter bíró az ítélet indoklásakor kifejtette, a 2005 nyarán létrejött fogyasztási hitelszerződés az ügyleti kamat és a kezelési költség egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontja nem felelt meg a jogszabályokban rögzített tartalmi követelményeknek. A szerződés – a bíró megfogalmazása szerint – példálózó felsorolása nem tartalmazta részletesen, mely esetekben és milyen mértékben változtathatja meg a pénzintézet a kölcsön ügyleti kamatát és kezelési költségét.

A felperes, Bán Tamás feleségével 2005 májusában 11,45 millió forint svájci frank alapú, 240 hónapos futamidejű jelzáloghitelt vett föl az OTP-től egy domaszéki építkezéshez. A változó kamatozású hitel kezdeti ügyleti kamata 2,49 százalék volt, ennek mértékét a bank azonban egyoldalúan csaknem 6 százalékig emelte. A bank 2006 januárja és 2011 januárja között összesen tizenkétszer módosított a hitel kamatán, tizenegy esetben fölfelé.

A per során a pénzintézetet képviselő ügyvéd kifejtette, a kölcsönszerződés részletesen tartalmazza a törlesztőrészlet változásának feltételeit. A megállapodás teljes egészében megfelelt a jogszabályoknak és a banki gyakorlatnak, és a felperes által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatban is részletesen szerepeltek azok a körülmények, amelyek a törlesztőrészlet emelkedését eredményezhetik.

A bíró közölte, amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, a felpereseknek és a banknak úgy kell elszámolniuk egymással, hogy nem vehetik figyelembe az egyoldalú kamatmódosításokat. A peres felek követeléseinek elszámolása azonban hosszabb bizonyítást, feltehetően szakértő bevonását igényli, ezért volt szükség a részítélet meghozatalára – tette hozzá.

Bán Tamás az ítélet kihirdetését követően elmondta, számítása szerint a kezdetben 80-90 ezer forintos, majd időközben duplájára emelkedő havi törlesztőrészletük az ítélet jogerőre emelkedése esetén 40 százalékkal csökkenhet.

6 hozzászólásarrow_drop_down_circle

gabrella
Jogos lenne ez minden devizahitelesnek!!! Gratulálok!
sonderkommando
@gabrella: Ettől még a szerződések továbbra is élnek, ráadásul ez csak azokon segít, akiknek még megvan az ingatlanjuk (vagy autójuk) és van munkahelyük.
percsi
@sonderkommando: Nem "csak" azokon segít, akiknek még megvan az ingatlanjuk...
Ha sikerül megdönteni a bankokat, akkor visszamenőleg kérhetik azok is vissza a pénzüket, majd kártérítést is, akiknek elveszett a háza, kocsija. Bízom benne, hamarosan bekövetkezik!
SLAakku
A forint gyengülését prognosztizálták már 2004-ben (amikor a devizahitelezés de facto még nem is létezett), jól látható az előrejelzésből, hogy 2012-ben és 2013-ban milyen CHF árfolyam várható. A bankok nagyon is jól tudták azt, hogy milyen irányba és milyen mértékben várható a svájci frank árfolyamának elmozdulása és ennek az információnak az elhallgatása önmagában súlyos szerződésszegés. Bárki számára nyilvánvaló, hogy amennyiben a bankok a 240-250 CHF/HUF árfolyam lehetőségéről beszéltek volna, akkor a hitelezés jóval alacsonyabb szintet ütött volna meg. A CDS felárak (ez az a plusz, amit a külföldi bank rátesz, ha más országba hitelez) beemelése a szerződések költségei közé nem előre látható elem volt, hanem utólagosan beemelt, semmivel sem indokolható elem, vagyis ennek eltitkolása tévedésbe ejtés, vagyis csalás, ennek nem tudása a szerződéskor pedig semmisségi ok.

Végh Richárd, (BÉT havi elemzes 2004.oktober) elemzese tartalmazza, hogy 10 évre elore tudták a határidos ügyleteket illetve hogy 2012-ben és 2013-ban milyen CHF árfolyam várható. A bankok nagyon is jól tudták természetesen de az ügyfeleket erről nem tajékoztatták.

www.bet.hu/data/cms76993/BET_elemzes_2004okt.pdf (nekem elég nehéz volt letölteni)

Semmis szerződés esetén a folyósított forintot kell a kölcsön összegének tekinteni, melyből le kell vonni az adós által már befizetett összegeket.
Ezen összegekre járhat a banknak és az adósnak a Ptk. 301. § alapján a jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamat, amennyiben a bíróság ezt megítéli.
Az így kapott összegeket egymásból kivonva, kapjuk meg az adós fennmaradó tartozását.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.