(...) megérkezett Fricz Tamás politológus, a Békemenet egyik főszervezője, akinek eggyel kevesebb neve van ahhoz, hogy önjogon odaférjen a G. Fodor Gábor - Mráz Ágoston Sámuel - Giró-Szász András elemzői Olümposzra, ezért kénytelen időről időre akkora baromságot mondani, hogy figyeljenek rá.
Fricz elérkezettnek látta az időt, hogy hozzászóljon Alföldi rendezéséhez, noha „ talán fölösleges is leírnia [ebben eddig egyetértünk, annyi kiegészítéssel, hogy szerintem bármit fölösleges leírnia] hogy az Alföldi Róbert által rendezett István, a király katasztrofális, botrányosan rossz produkció", és bár „nem kíván belemenni a szegedi Dóm téri előadás részleteibe [pedig arra kíváncsi lettem volna], hiszen nem színikritikus", de mégis kénytelen közölni, hogy „rossz híre van": Alföldi ezzel a rendezéssel kikerült a középpontból". Mégpedig azért, „mert méltatlanul viselkedett egy művel, nem értette meg a lényegét, jelentőségét". A műértő Fricz példát is hoz arra, hogy miként lehet „méltatlanul viselkedni egy művel": „elképzelhető-e egy olyan Ember tragédiája-darab - teszi föl a kérdést -, amelyben Ádám egy egoista pária, Éva egy ócska kurtizán?"
Ööö.
Izé.
Hát, szóval.
Khmm.
[Krákog, zavartan félrenéz.]
Nos, hogy is mondjam, Kedves Tamás, ezt azért nem olyan nehéz elképzelnünk, ugyanis egy bizonyos Madách Imre már elképzelte. Az a szomorú helyzet, hogy mindkét karaktert beleírta a drámába.
Itt az idő tüntetni ellene.
Hont András írása a HVG.hu-n >>>
Új hozzászólás