Íme a budapesti kábeltolvajok Kánaánja + Fotók + Videó

A sztálinbarokk csodája, a kábeltolvajok korábbi első számú kedvence, Budapest második leghosszabb hídja, az egyetlen fővárosi vízi átkelő, melyet nem röpített a levegőbe 1945-ben a visszavonuló Wehrmacht. Videós hídriportsorozatunk utolsó előtti fővárosi célpontja az Árpád híd volt. „Annyiszor lopták már el a rézkábeleket, hogy nem működik a kapcsolótábla” – mutat az íróasztala fölé, a falra Fazekas Imre. A hídmester – miként a Margit hídon – itt sem kézzel vezérli a hajójelzőket, automatizálták a rendszert. A kábeleket pedig bevitték a föld alá a közvilágítás vezetékei közé, így ma már nem okozhatnak katasztrófát a néhány tízezer forintos bevételben reménykedő tolvajok. A margitszigeti futókör északi kanyarjában fekvő hídmesteri iroda – ahonnan túránkat indítjuk – puritánabb már nem is lehetne. Egy asztal székkel, egy kacattal megtömött szekrény, egy létra, a koszszürke falon pedig egy ósdi minőségpolitikai előírás, egy 2010-es naptár közvetlen szomszédságában. Fazekas úr...