Lázár attól tart, széttrollkodják Orbán ünnepi beszédét

Megtartotta Lázár János a szokásos csütörtöki Kormányinfót. Beszélt a földárverésekről, a Klik-ről, az MNB törvényről és március 15-ről is.

Elégedett a földárveréssel

A március elejétől változatlan feltételekkel folytatódó földárverések "teljesen rendezett körülmények" között zajlanak és március 31-éig tartanak. A földeket a piaci árnál magasabb kikiáltási áron hirdették meg, és 140 ezer hektár állami földet értékesítenek – ismertette.

A miniszter közölte, a kormány áprilisban hallgat meg egy összegző jelentést, amelyben azt mérlegelik, hogy a következő lépés mi lesz. Közben pedig folyamatosan vizsgálják annak lehetőségét, hogy miként tudják az állam által nem hasznosított területeket a gazdák rendelkezésére bocsátani.

Nem tudják, hogy bukhatott ekkorát a Klik

Lázár János jelezte, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – amely júliustól átalakul – március végéig az összes tartozását kifizeti. Emlékeztetett arra, hogy 38 milliárd forint extratámogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Klik 90 ezer lejárt számlájának kiegyenlítésére, és nyolcmilliárd forintot már kifizettek. Megemlítette azt is, hogy csökkentik a pedagógusértékeléseknél a bürokráciát.

A miniszter beszámolt arról, hogy Palkovics László oktatási államtitkár áprilisban számol be a köznevelési kerekasztal munkájáról és tesz javaslatokat a kormánynak. A miniszter ismételten azt kérte a tiltakozóktól, hogy vegyenek részt a kerekasztal munkájában.

Lázár János elmondta, hogy a szakminiszter szerint jövő év elejétől rendezhetik a nyugdíj előtt álló pedagógusok fizetését. Meg kell vizsgálni, hogyan "bukhatott ekkorát" az iskolák – állam és önkormányzatok közötti – osztott fenntartása. Egyértelmű és világos felelősségi viszonyokra van szükség – jelentette ki.

Költséget vetnének

Beszélt arról is: néhány héten belül kezdődik a kormányzatban a 2017-es költségvetés vitája, amelyet az elmúlt harminc év legstabilabb államháztartási helyzetével kezdhetnek meg.

Lázár János elmondta, mintegy háromezer állami alkalmazottra lesz szükség az európai uniós pályázatok értékeléséhez. A miniszter ezzel megerősítette azt, hogy az átláthatóságot növelendő az uniós pályázatok értékelésére új rendszert dolgoznak ki.

Jelezte, ezek az alkalmazottak jelenlegi munkájuk mellett vállalják a pályázatértékelést. Kiválasztásuk objektív szempontok alapján történik, átesnek majd nemzetbiztonsági átvilágításon is, és nyilvános szaknévsorba kerülnek majd. Hozzátette: ezzel a munkával egy állami tisztviselő megkereshet annyit, amennyi a mostani éves fizetése. Lázár János a költségeket egymilliárd forintra becsülte.

A kormány eddig 4500 milliárd forintnyi uniós pályázatot írt ki, ami a teljes keret fele. Jelenleg háromezer milliárd forintnyi pályázat elbírálás alatt van, 500 milliárd forintról már döntöttek – ismertette.

Hozzátette: ez az utolsó nagy lehetőség, hogy ilyen koncentrált összegben költsenek uniós forrásokat az ország fejlesztésére, mert 2020 után átalakul az uniós pályázati rendszer.

Áder

Lázár János beszélt arról is, hogy az államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte a posta-, valamint a jegybanktörvény módosítását. A postatörvény módosításának előterjesztője beépítette a javaslatba a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének észrevételeit, így megtörtént a közérdek és az üzleti érdek közötti elhatárolás – emelte ki. A köztársasági elnöknek csak a jogszabály hatályával kapcsolatban volt kifogása – tette hozzá.

A jegybanktörvény módosításával kapcsolatban azt mondta: Európa számos országában vita zajlik arról, hogy a nyilvánossághoz vagy a pénzügyi biztonsághoz fűződik-e nagyobb érdek. Ezt jó vitának tartja, amely hosszú időre eldőlhet. A miniszter kérdésre válaszolva cáfolta, hogy bárki lobbizott volna a törvénymódosításért a miniszterelnöknél.

Léci hadd beszéljen nyugodtan Viktor

Felvetették, hogy március 15-én a Nemzeti Múzeumnál az állami ünnepség idején ellenzéki tüntetés is lesz. Lázár János erről azt mondta, a rendészeti szerveknek kötelességük, hogy mindenkinek biztosítsák a megemlékezés lehetőségét, illetve véleményszabadságot. Azt kérte a párhuzamosan zajló rendezvények szervezőitől, tegyék lehetővé, hogy aki Orbán Viktor beszédét szeretné meghallgatni, az megtehesse, aki pedig tüntetni szeretne, annak ezt biztosítsák.

A minisztert kérdezték a Nemzeti Választási Irodánál történtekkel kapcsolatban Kubatov Gábor Fidesz-alelnök nyilatkozatáról. Lázár János szerint nincs oka megkérdőjelezni, amit mond párttársa.

A háttérintézmények átalakításáról szólva beszélt arról, hogy a Hagyományok Háza – a Nemzeti Színházhoz és az Operaházhoz hasonlóan – a nemzeti intézmények sorába lép, a Magyar Államkincstárt pedig úgy fejlesztik, hogy az lesz az állam kifizető ügynöksége. Hozzátette: a gyermektámogatás, a nyugdíj és a szociális támogatás kifizetése is az államkincstárhoz kerül.

Beszélt a Budapestre tervezett, hazai forrásból megvalósuló új kórházról is: a költségét 30-40 milliárd forintra becsülte.

Lázár János nem látta összeférhetetlennek Trócsányi László ügyvédi irodájának jegybanki megbízását, mivel a miniszter felfüggesztette ügyvédi tevékenységét.

Régi terve a kormánynak, hogy készpénzesíti a cafeteriát – jelentette ki Lázár János a kormányfő délelőtti bejelentéséről. Az Európai Bizottság elmarasztaló döntéseiről szóval azt mondta: azok nem érintik a gyermeküdültetést, a kormányüdülők továbbra is ezt a célt szolgálják. A SZÉP-kártyával kapcsolatos kérdést nehezebbnek ítélte, mondván: vizsgálni kell a turizmusra gyakorolt hatását annak, ha az emberek járulékmentesen, készpénzben kapják meg azt a forrást, amelyet eddig a turizmusban költöttek el.