Minden második magyar választó szerint 2018-ban tovább növekszik majd a feszültség, amely erőszakba torkollhat.
A Policy Agenda telefonos felméréséből , amit a zoom.hu megbízásából készített kiderült, mindössze a megkérdezettek 2 százaléka mondta azt, hogy nem érzékel a társadalmon belül valódi feszültséget, de az abszolút többség (52 %) szerint ez idén növekedni fog. A kutatás szerint 31 százalék számít arra, hogy nem változik a magyar társadalmon belüli feszültség.
A két nagy ellenzéki tömb (Jobbik és a többi baloldali-liberális párt) szavazóinak 70 százaléka gondolja azt, hogy 2018-ban nőni fog a társadalmi feszültség.
A bizonytalan szavazók 54 százaléka szintén ezt gondolja.
Ezzel szemben a kormánypárti szavazóknak csak 36 százaléka tart ettől. A két szavazóbázis gondolkodása közötti különbséget jól mutatja, hogy azoknak a választóknak, akik azt érzik, hogy Magyarországon nincsenek is valódi társadalmi feszültségek, 62 százaléka kormánypárti szavazó, míg jobbikos (10 %), baloldali-liberális (10 %), és rejtőzködő/bizonytalan (17 %) jóval kevesebb van köztük.
A Policy Agenda kutatásából kiderül, hogy a válaszadók 49 százaléka számít 2018-ban erőszakos politikai demonstrációkra, míg 44 százalék nemmel válaszolt, 7 százaléknak pedig nem volt véleménye erről a kérdésről.
Forrás: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd
A Jobbik szimpatizánsainak 63 százaléka számít erőszakos demonstrációkra, a baloldali-liberális szavazói tömb 57 százaléka, a rejtőzködő/bizonytalan szavazók 47 százaléka, míg a legkevesebb a kormánypártok szavazói között hisznek ebben, csak 44 százalék mondta ezt.
A fővárosban élők 40 százaléka véli úgy, hogy kell erőszakos politikai tüntetésekre számítani 2018-ban,
ezzel szemben a kisebb városokban, falvakban élőknek a fele gondolja ezt. A megyei jogú városokban lakók számítanak leginkább (59 %) a helyzet radikalizálódására.
Az is kiderült, hogy 30 százalék jobb gazdasági eredményeket vár, mindössze 18 százalék gondol pesszimistán a jövőre.
Pártpreferenciákat vizsgálva nem meglepő, hogy a legoptimistább a Fidesz-tábor: 54 százalékuk gondolja azt, hogy az idei év jobb lesz gazdasági szempontból a tavalyinál. A Jobbik szavazóinál ugyanez az arány 22 százalék, míg a baloldali-liberális szavazói tömbnél csak 12 százalék.
A választási tartalék szempontjából érdekes megnézni, hogy mit gondolnak azok a választók, akik még nem tudják, kire szavaznának, illetve nem mondják meg pártpreferenciájukat. Ebben a rétegben 22 százalék gondolkodik úgy, hogy az idei év jobb lesz, és 17 százalék véli úgy, hogy rosszabb. Az abszolút többség nem vár változást.
A középkorosztály a legpesszimistább. 25 százalékuk vár javulást, a 60 év felettiek esetében ez az arány 38 százalék. A 40 év alattiak esetében 28 százalék az optimisták aránya, míg a 30 év alattiaknál 24 százalékos a mutató.
Címlapkép: MTI Fotó/Balogh Zoltán
(Zoom)
24 hozzászólásarrow_drop_down_circle
egy igenbuta zöldmajom vagy, ami csak a fertőt terjeszti.
Ugyanis : Petőfi is erről irt a Föltámadott a tenger. C versében " habár felül a gálya alul a viznek árja azért a viz az úr "
Próbálom a szép magyar nyelvet megfejteni amit dob a gép. Lehet, hogy csángóul írod, a gugli meg lefordítja rovásírásra, aztán meg dakotára, és abból jön ki ez a sületlenség! Nem csoda, hogy ennek a szoftveres csapatnak olyan jól jött össze a BKK jegyrendszere, ahogy összejött. Azt gondolták, a nemzeti konzultáció sokszorosan klónozott válaszlapját készítik, azért volt olyan olcsó a havi bérlet.
Új hozzászólás