A magyar mezőgazdaságnak növekedési pályán kell maradnia, ezért nem értenek egyet a területalapú, illetve a vidékfejlesztési támogatásokat jelentős mértékben csökkentő brüsszeli elképzelésekkel – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn a Pest megyei Cegléden tartott gazdafórum előtti sajtótájékoztatón.
Fotó: Rosta Tibor/MTI
Farkas Sándor elmondta: nem értenek egyet azzal a javaslattal, amely szerint a földalapú támogatásnál mintegy 15 ezer forinttal mérsékelnék a jelenlegi 75-76 ezer forintos támogatást.
A vidékfejlesztési alap 1300 milliárd forintjából mintegy 300 milliárd forintot vennének el
- tette hozzá.
Hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a brüsszeli elképzelés szerinti rendkívül hátrányos agrárpolitika ne valósuljon meg.
Hozzátette: hasonlóan gondolkodnak a V4 országok és a nagy mezőgazdasági országok, mint például Franciaország vagy Olaszország.
A gazdákat érintő negatív hatások az egész magyar társadalmat érintik, hiszen
a támogatások csökkentése maga után vonná az élelmiszerárak emelkedését.
Ez nem szándéka a magyar kormányzatnak, amikor rezsicsökkentéssel, a Magyar falu programmal vagy a falusi csokkal nagymértékben segítik a vidéken élő emberek megélhetését.
Farkas Sándor arra biztatta a gazdákat, írják alá a támogató íveket, hogy május 26-án az európai parlamenti választásokon olyan képviselőket küldjenek Brüsszelbe, akik a magyar érdekeket védik, nem pedig azok ellen szavaznak.
Mint mondta: konkrét információik vannak arról, hogy az európai agrártársadalomtól elvont összegből,
mintegy 30 milliárd euróból részben az illegális migrációt kívánják támogatni, ez ellen tiltakoznak.
Farkas Sándor szólt arról is, hogy a 2012-2013 táján Magyarországon beindult gazdasági növekedés kiemelkedő egész Európában, ebben az agráriumnak komoly szerepe volt és van. A kivitel jelentős része az agrárexport, amelynek növekedése az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb.
A magyar gazdák jövedelemtermelő képessége európai szinten is az első három között van. Ezt a teljesítményt meg kell védeni – hangsúlyozta.
A "magyar gazdák" esetében Lőrinc barátra, valamelyik álomtitkár hozzátartozóra, Kósa mamára gondol álomtitkár úr?
Mert "zöldség" már csak a politikusok szózataiban fordul elő.
A zöldség, gyümölcs termesztés szakértelmet, emberi munkát kívánó terület. Ergo, egyre kevesebben foglalkoznak vele! Egyszerűbb bevetni a földet kalászosokkal, napraforgóval. A kukorica már kissé igényesebb.
De a "támogatást" az ugar után is megkapja a tulajdonos, ergo bérbe adja vadásztársaságoknak a területet.
Az állattenyésztés is költséges terület, és munkaigényes.
Úgy hogy tessen elfelejteni a migránsokat, inkább az új földesurak tevékenységén kellene változtatni!