Kiüthet minket Brüsszel – hamarosan ledobhatják a politikai bombát, elzárhatják a pénzcsapokat

Értesülések szerint az Európai Bizottság azt tervezi, hogy az Alapjogi Chartában lefektetett jogok betartásához és ellenőrzéséhez köti a soron következő pénzügyi ciklus kohéziós forrásainak kifizetését – számol be róla az Index.

Kép: Pixabay

Egyre komolyabb nyomás nehezedik az Európai Bizottságra az Európai Parlament és a vezető tagállamok részéről is, hogy használja a pénzek elosztásának ügyét arra, hogy megrendszabályozza az Alapjogi Chartában lefektetett jogokat és az uniós értékeket semmibe vevő államokat írja az Insider Voice a Financial Timesra hivatkozva. Mint ismert, Magyarország és Lengyelország keveredett komoly vitába Brüsszellel az uniós értékek megsértése és a melegellenes módosításokkal kiegészített pedofiltörvény, valamint az LMBTQ emberek diszkriminálása miatt.

Politikai bombaként hatna, ha Brüsszel visszatartaná a kohéziós forrásokat, amelyek eredetileg arra szolgáltak, hogy támogassák a kétezres évek elején csatlakozott kelet-európai államok felzárkóztatását a régebb óta tag országok gazdaságának szintjére.

Egy név nélkül nyilatkozó vezető uniós tisztviselő azt mondta, hogy ezt nem lehet megtenni, mert a döntés vízválasztó lenne, és tovább mérgezné a politikai légkört.

Az unió 2021 és 2027 között tervezett 1200 milliárd eurós költségvetéséből Magyarországnak 38 milliárd, míg Lengyelországnak 121 milliárd eurónyi kohéziós kifizetés jár. Azonban kikötés a támogatások kifizetéséhez, hogy mielőtt megkezdődik, a bizottság vizsgálja meg, a tagállamokban miként érvényesülnek az uniós Alapjogi Chartában lefektetett jogok.

Ezen a területen Brüsszellel fennálló vitái miatt leginkább Magyarország és Lengyelország számíthat nagyon alapos vizsgálatra, elsősorban a pedofiltörvény és az LMBTQ emberek diszkriminációja, másfelől pedig a jogállamiságot érintő, folyamatban lévő jogi eljárások miatt.

Věra Jourová, az Európai Bizottság uniós értékekért felelős alelnöke azt mondta a lapnak, hogy nagyon komolyan mérlegelik a lehetőségeket, és annak kidolgozása folyik házon belül, miként lehet átültetni ezt a gyakorlatba. Jourová arról is beszélt, hogy az Alapjogi Chartában pontosan lefektették az uniós polgárokat megillető jogokat, így a támogatásra váró tagállamoknak előzetesen nyilatkozniuk kell arról, miként tartják be a chartában foglaltakat. Kifizetések pedig csak azokban a tagállamokban lesznek, ahol érvényesülnek ezek a jogok.

Teljesen egyértelmű, hogy az uniós adófizetők pénzét csak olyan területeken lehet elkölteni, ahol betartják ezeket a jogokat

– tette hozzá.

Nemrégiben a bizottság levélben jelezte az érintett lengyel regionális hatóságoknak, hogy felfüggesztik az úgynevezett REACT-EU kohéziós pénzek kifizetését, mert „LMBTQ-mentes övezetekké” nyilvánították magukat. Ezek a felfüggesztések az előző uniós pénzügyi ciklus forrásaira vonatkoznak, de Jourová szerint hasonlóan dönthetnek esetükben a 2021–2027-es ciklus pénzeinek esetében.

Nézeteltérés van Magyarország, Lengyelország és Brüsszel között a helyreállítási alapból nekik járó támogatások kérdésében is. A jogállamiság értelmezése fölötti vita miatt a bizottság nem fogadta el a felhasználás módjára kidolgozott lengyel és magyar tervet sem, pedig ez esetben is eurómilliárdokról van szó.

Az FT megkeresésére a budapesti vezetés azt a választ küldte, hogy a magyar kormányt sem formálisan, sem informálisan nem tájékoztatták arról, hogy a bizottság milyen vizsgálódásra készül.

Forrás: Index
Címlapkép: Pixabay