Nyugdíjválság Magyarországon – milliók kerülhetnek bajba

A magyar kormány jó ideje előrelátóan tervez a költségvetéssel, és nem év végén kapkodva próbálják elfogadni. Ez a kiszámíthatóság szempontjából dicséretes, problémát jelent ugyanakkor abból a szempontból, hogy menet közben olyan piaci változások lehetnek, amelyeket a büdzsé nem tud lekövetni – számol be róla az mfor.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

A költségvetés tervezésekor a kormány ugyanis azzal számolt, hogy a jövő évben az infláció mértéke 3 százalékos lesz. Ez viszont nagy valószínűség szerint nem lesz tartható.

A tartósan magas inflációra ugyanis nem csak az elemzők figyelmeztetnek, hanem szerdán parlamenti beszámolójában maga az MNB elnöke, Matolcsy György is erről beszélt.

Azt említette ugyanis, hogy miközben az inflációt zömében külső tényezők alakítják, ez egyelőre tartósnak ígérkezik. Az MNB pedig idén és jövőre is 5 százalék körüli értékkel számol.

Matolcsy György ugyan próbálta megnyugtatni a kedélyeket, és jelezte, az infláció okán indított kamatemelési ciklust a jegybank, és mindaddig szigorítják a monetáris feltételeket, amíg az árindex növekedése nem közelít a középtávú, 3 százalékos célhoz. Vagyis a kamatemelés folytatását ígérte. Arról is beszélt, hogy az infláció elleni fellépés érdekében változtattak a monetáris politikán, amelynek részeként aktiválták az egyhetes betétek eszközét is - 

Visszatérve a nyugdíjakra, a költségvetésben szereplő inflációs szám azért fontos, mert a kormány azt vállalja, hogy a nyugdíjak értékét megőrzi, vagyis az infláció mértékével emeli azokat. 2021-ben, az év elején 3 százalékos emelést kaptak, ám gyakorlatilag már januártól látszódott, hogy a fogyasztói árak ennél nagyobb mértékben nőnek, így a pénzromlást ellensúlyozandó júniusban a kormány egy 0,6 százalékos előrehozott kompenzációról döntött.

Csakhogy az infláció tovább gyorsult, így augusztusban a törvényi előírásoknak megfelelően jött az újabb felülvizsgálat. Ekkor az első nyolc havi inflációt kell figyelembe venni, így annak alapján újabb, 1,2 százalékos emeléssel egészítették ki a nyugdíjakat, amit novemberben visszamenőlegesen fizettek ki.

Miután az őszi hónapokban az első nyolc havi átlaghoz képest gyorsabban nőttek az árak, így az infláció alultervezésével elvileg a kormány járt jól, míg a nyugdíjasok ezen veszítettek. Más kérdés, hogy egyéb juttatásokkal, így a nyugdíjprémiummal ezt ellensúlyozta a kormány, és a novemberi „pénzeső” az idősek számára vélhetőleg feledtette a történteket.

Miután a költségvetésben, mint említettük a várható inflációnál kisebb szám szerepel, így az év elején reálértéken ismét csak romlik a nyugdíjasok pozíciója. A nagy kérdés jelenleg az, hogy a kormány a szinte biztosan kifizetésre kerülő 13. havi nyugdíjjal letudja a dolgot, vagy a választások miatt esetleg már az év elején nagyobb emelést biztosítanak.

Az időseket képviselő szervezetek egyébként már elkezdtek lobbizni, annak érdekében, hogy már januártól nagyobb emelést kapjanak. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) azt várja a kormánytól, hogy a reálisan várható éves inflációnak megfelelően állapítsa meg, mennyi legyen 2022. januárjától a nyugdíjemelés, és ehhez illeszkedve módosítsák a költségvetési törvényt. 

Az inflációs problémák kapcsán Gulyás Gergely a november 18-i Kormányinfón azt mondta:

hogy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank egyetért abban, hogy a jövő évi költségvetésben tervezett 3 százalékos infláció nem lesz tartható. Ennek ellenére nem döntöttek a 2022-es költségvetés módosításáról, mert megvárják december 14-ét, amikor az MNB közli majd a legfrissebb Inflációs jelentést.

Matolcsy György szerdai kijelentése után nem kétséges, hogy a jegybank Inflációs jelentésében mi fog szerepelni. A nyugdíjasok így jelen pillanatban abban reménykedhetnek, hogy a várt magasabb infláció mentén módosítják a jövő évi költségvetést, és annak megfelelően emelik majd az idősek járandóságát.

Forrás: mfor
Címlapkép: MTI/Mohai Balázs