A jegyrendszer ismételt bevezetése lehet a megoldás az infláció kezelésére?

Most az orosz-ukrán háború sokkolja a piacokat, de hosszú távon a klímaváltozás megállítása miatt is többet kellene fizetni az élelmiszerért. Szükség lehet egy új támogatási rendszer kidolgozására – véli a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértő.

Húsvét előtt derült ki, hogy a tojás is drágul: az ünnepek előtt átlagosan 10-15 százalékkal többet kell érte fizetni. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke is jelentős áremelést harangozott be az ünnepek előtt, Éder Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a világpiacon néhány hét alatt bekövetkezett 60 százalékos drágulásnak előbb-utóbb meg kell jelennie az üzletekben is.

Fotó: 123rf.com

Most az áremeléseket túlnyomórészt az orosz–ukrán háború következményeként könyveljük el, de szakértők szerint a háború befejeztével sem rendeződik vissza a piac. Egyfelől a jelenleg igen bizonytalannak tűnő békemegállapodás után is feltehetően egy hidegháborús környezetre készülhetünk, másfelől a mezőgazdaság zöld programja is drágulást hozhat, és hozott volna háború nélkül is.

Raskó György agrárközgazdász a háztartások oldaláról megközelítve azt állapította meg, hogy a jövedelemarányos fogyasztás is nő: a 2000-es években még a jövedelmük 20 százalék alatt költötték a családok élelmiszerre, ez 2010 után felment 24-26 százalékra is, az agrárközgazdász becslése szerint pedig rövidesen a 30 százalékot is biztosan eléri, ez a növekedés nyilvánvalóan a kisebb jövedelmű háztartásokban még ennél is magasabb lehet.

Magyarországon a minimálbér idei 20 százalékos emelése ideig-óráig volt elég a száguldó infláció kompenzálására, mostanra jórészt felzabálta a drágulás a jövedelmek emelkedését. Az élelmiszerek egy része, húsok, tej, tojás, már korábban az 5 százalékos áfa körébe került, de azért itt is van még mozgástér, hogy az infláció hatásait csökkentse a kormány, ugyanis az Európai Unió decemberben hagyta jóvá, hogy a tagországokban a zöldség-gyümölcs szektorban akár nullaszázalékos forgalmi adót is be lehessen vezetni.

Drágulás minden áron

Az áfacsökkentés azonban nem feltétlenül hoz hosszú távon fogyasztóiár-csökkenést, hiszen a termelők inkább saját veszteségeik csökkentésére tarthatják vissza a forgalmi adók összegét. Újabb megoldás lehet a zöld előírások visszafogása.

Az EU a háborús ársokk tompítása miatt a zöldítési előírások egy részét visszatolta a fiókba. Az ukrán és a szankciók miatt az orosz gabonaexport miatti hiány részbeni feloldására az európai gazdálkodók engedményeket kaptak, nem kell ugaroltatniuk, azaz nem kell pihentetésre kihagyni területeket, hanem lehet vetni. Ha a vetés mellett dönt egy termelő, akkor is megkapja a zöldítésért járó támogatást.

Raskó György úgy látja: az áfacsökkentés mellett más eszközzel is fel kellene vértezni, legfőképpen a rászorulókat a drágaság ellen. A Tesco most azt jelentette be, hogy a nyugdíjasok számára kedden kínál kedvezményt, az agrárközgazdász azonban más módszert javasol: egyfajta élelmiszer-utalvány programot.

Jegyrendszer újratöltve?

Bár a jegyrendszer a második világháború termékhiányos időszakát idézi, jelenleg is van ennek újraértelmezésére példa. New Yorkban például 18 év alattiak kaphatnak ételjegy-kártyát, ami úgy működik, mint egy prepaid bankkártya. A kártyát 800-1000 dollár értékben kapják a jogosultak, csak élelmiszert vásárolhatnak belőle, de gyorsétteremben vagy étteremben már nem használható.

„Az áraknak az ökológiai igazságot kell kifejezniük” – idézte az új német agrárminisztert Fórián Zoltán, az Erste Bank agrárszakértője. Fórián a hvg.hu-nak azt is írta, láthatóan egyetértve a német agrárminiszterrel, hogy az élelmiszerek egyelőre nem a valós költségek felől árazódnak. A szakértő szerint egyre nagyobb az igény a fogyasztók részéről a minőségi, egészséges élelmiszerek iránt, ugyanakkor a kereskedelem az alacsony árakkal vonzza a vásárlókat, ami szerinte káros folyamatokat indított el, szemléletváltásra volna szükség. Ha azok a törekvések, amelyek az élelmiszerek valós költségeinek meghatározásán alapulnak, érvényre jutnak, az mindenképpen áremelkedéssel jár.

Raskó György szerint egy ilyen típusú támogatás bevezetése itthon a SZÉP-kártyához hasonlóan működhetne.

A bankok februári adatai szerint a SZÉP-kártya-forgalmuk 15-25 százalékát az