Jöhet még a 450 forintos euró is? Pesszimista képet festenek az elemzők

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor bejelentette, hogy bizonyos nagy cégeknek a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba kell befizetniük extraprofitjuk egy részét. A bejelentés után még tovább zuhant a forint.

Fotó: Pixabay

Az elemzők úgy vélik, olyan ágazatok is kivetik az extraprofit-adót, amelynek 1,5 százalék a nyereségrátája, az energiaszektorban pedig van olyan cég, amely extraveszteséges. A befektetők valószínűleg értékelni fogják, hogy kiadásokat is csökkent a kormány – írja a napi.hu.

Nem mondom, hogy nem fog fájni, de ez piackonform bejelentés, ugyanis azt mutatja, hogy van egyfajta tehermegosztás a költségvetés bevételi és kiadási oldala között

– értékelte a Világgazdaságnak nyilatkozva a kormány megszorítócsomagját Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy

GDP-arányosan nagyjából akkora tételt vonnak el, mint amekkorát a 2010-es évek elején, amikor először kivetették a különadókat, a bruttó hazai termék 1,2-1,3 százalékát.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a vállalatok nem tudják teljesen áthárítani a fogyasztóikra a költségeik emelkedését. Virovácz Péter szerint szépen lassan a piac megemészti majd ezeket az intézkedéseket.

Az a jó hír, hogy a költségvetési helyzet konszolidálva lesz, ami hozhat valamilyen forintkiigazodást, de ehhez kell az is, hogy a jegybank folytassa a szigorítást.

A legjobb esetben 380-385 forintos sávba mehet vissza az euró árfolyama.

Enné pesszimistább Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, aki arra számít, hogy

az euró-forint árfolyama könnyen átlépheti akár a 400-as szintet is,

ott azonban a Magyar Nemzeti Bank közvetlenül beavatkozhat a devizatartalékból.

Amennyiben ez elmaradna, félő, hogy új piaci szereplők is belépnek néhány napra a forint ellen,

ez esetben akár a 420-450-es tartomány elérése is elképzelhető.

Regős Gábor úgy véli,

hosszabb távon előfordulhat, hogy a befektetők, illetve hitelminősítők a lépést pozitívan ítélik meg, ha azt a kormányzat a hiánycél melletti elköteleződéseként értelmezik.

Plester Tamás, az Erste Befektetési Zrt. EMEA olaj- és gázipari elemzője szerint

az MVM-be inkább tolni kellene pénzt még azt figyelembe véve is, hogy a csoport egyes leányvállalatai nyereségesek, hiszen összességében nettó extraveszteséget termel.

Mivel a befagyasztott hatósági árak miatt az elemző becslése szerint az MVM-nek havonta 70-80 milliárd forint mínusza keletkezik, esetében inkább az a kérdés merül fel, hogy az államnak nem kell-e átvennie tőle a terheket tőkeemeléssel, esetleg akár magát a hosszú távú orosz gázimport-szerződést is – írja a vg.hu.

A kereskedők még bizonytalanok.

„Még nem tudjuk, hogy ez mennyiben érinti a gyógyszer-nagykereskedelmi szektort ” – mondta Kaló Tamás, a PHOENIX Pharma Zrt. vezérigazgatója, a Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetségének alelnöke. A szektor az utóbbi években nem ért el extraprofitot, nyeresége a forgalom 1,5 százalékát éri el – tette hozzá az alelnök.