Közel 30 százalékon áll jelenleg az éves élelmiszer-infláció

A gazdasági lap saját számításai alapján jutott erre a következtetésre négy kiskereskedelmi élelmiszerlánc boltjaiban tartott vásárlás adatainak összevetése alapján. A vizsgált négy bolthálózatból háromnál májusról júniusra 26-30 százalékos emelkedést mértek a kenyér-kifli-zsemle hármasnál.

A G7 gazdasági lap két és fél éve veti össze minden hónapban a hazai kiskereskedelmi láncok árait, a hónap elején 42 ugyanolyan terméket vásárolnak meg az Aldiban, Lidlben, Penny Marketben és a Tescóban (utóbbi kettő boltot 2021 elejétől vették be a számításba), hogy össze tudják vetni az áraikat.

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

Mostani cikkük szerint sokáig nem nagyon lehetett érdemi különbséget találni az árakban, voltak boltszintű eltérések ugyan (egyik helyen a vizsgált 42 termék egyike-másika olcsóbb volt, máshol drágább), de összességében a négy nagybevásárlás összege látványosan együtt mozgott. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a négy legnagyobb hazai kiskereskedelmi lánc figyel a többiek árképzésére és azokra reagál. 

Ám most az elszabadult infláció felülírta ezt, a június 30-án gyűjtött adatok szerint az egyes vizsgált termékeknél már lényegesebb árkülönbségeket lehet látni.

A cikk szerint "a nagy bevásárlásunk összköltségében ugyan nem lett nagyobb a boltok közötti különbség, mint egy éve, de egyes termékek a különböző boltokban mégis sokkal nagyobb arányban mutatnak lényeges árkülönbségeket.

Mintha az egyes boltok a nagy áremelési hullámban sokkal kevésbé mozognának együtt, mint korábban, így egyes termékek egy bizonyos boltban még olcsóbbak, mint máshol, a konkurensnél pedig lehet, hogy egy másik termékkel “maradtak le” az áremelésben a többiekhez képest."

A lap ugyanakkor kiemelte, ha a vizsgált 42 termékből mindegyiket ott vásárolná meg az ember, ahol a legolcsóbb, akkor a végén több mint 9 százalékkal fizetne kevesebbet, mintha erre nem ügyelve a legolcsóbbnak tartott boltban veszi meg ezeket.

A G7 felhívta rá a figyelmet, olyannak eddig még sosem találkoztak például, hogy az egyik üzletláncnál a krumpli kétszer annyiba kerüljön, mint a másikban. Feltevésük szerint a megoldás itt az lehet, hogy az utóbbi helyre lassabban gyűrűzik be az emelkedés, de ott is a jóval magasabb ár lesz az irányadó hamarosan. 

A pékáruk terén is hasonlót figyeltek meg: korábban ezen áruk ára együtt mozgott a négy nagy kiskereskedelmi láncnál, most azonban jelentős, akár 120 forintos eltérések is akadhatnak egy kiló kenyér esetében. Hozzátették, a félbarna kenyér, kifli és zsemle hármasnál egyetlen hónapban, májusról júniusra mértek 26-30 százalékos áremelkedést két üzletláncnál. 

A cikk szerint olyan is előfordult mostanában, hogy az üzletlánc az egy kategóriában legolcsóbbnak számító sajátmárkás termékét nem árulja többet, ami a vásárlók szempontjából egyfajta áremelésnek számít (kénytelen más, drágább terméket venni). 

A vöröshagymánál azt mérték, hogy az évek óta stabilan tartott kilónkénti ár (280-300 forintos sáv) a Tescóban június végén hirtelen 179 forintra csökkent, viszont a három másik üzletláncnál 449 forintra drágult (az akciókat nem veszik figyelembe a vizsgálati nagybevásárlásoknál). Ez a hárm érintett láncnál egyetelen hónap alatt 50 százalékos emelkedést jelent. 

A G7 saját, szubjektív és nem hivatalos számításai szerint az éves élelmiszer-infláció jelenleg 29,4 százalékon áll.

A lap szerint már "olyan szinten vagyunk, ahol nem érdekes azon elmélkedni, hogy az árstop tényleg fogja-e az áremelkedés pár százalékát".

Ugyanis az emberek nemcsak az árstop alá tartozó élelmiszerekből vásárolnak, hanem az ársapka alá nem eső termékekből is. Így pedig nem tudják kikerülni az egyre durvább áremeléseket, ráadásul a lap egy korábbi reprezentatív felmérése szerint a lakosság sem hiszi azt, hogy a boltok a más termékek árának megemlésével ne keresnék "vissza" az árstop miatt kieső bevételeiket – vagyis az emberek is tudják, hogy az árstop visszatartó hatását máshol behajtják rajtuk.