Novák Katalin nem ért egyet az Alaptörvény módosításával, mégis szentesítette azt, ám az elvtelenség ritkán érhető tetten ilyen nyíltan, még a Fideszben is.
Kedden az Országgyűlés elfogadta a „gránitszilárdságú” Alaptörvény tizenegyedik módosítását. Ez az az átírás, amely magában foglalja a megyék vármegyékké alakítását, valamint az önkormányzati és az EP-választások egy időben való megtartását, és persze jönnek az ispánok is.
Mint az előző tízet, úgy a mostani módosítást is a mindenkori államfőnek kellett jóváhagynia.
Persze aki követi Novák vagy Áder ténykedését annak nem volt kérdés, hogy aláírja de az indoklás minden eddiginél vérlázítóbb, elkeserítőbb a demokrácia szempontjából. És megmutatja azt, hogy mennyire elszakadtak saját elveiktől a kormánypárti politikusok. Ugyanis kijelentette, hogy
az Alaptörvény a jogrendszer alapja és mércéje, értékmérő szerepét pedig akkor tudja maradéktalanul betölteni, ha nincs kitéve folytonos változtatásoknak.
- azaz ő nem változtatna rajta, de megjegyezte:
van, hogy mégis szükség van az átírásra, például háború esetén.
Bejegyzésében elmondta azt is, hogy alkotmányos kötelezettségének tett eleget, amikor tegnap az Alaptörvény tizenegyedik módosítását aláírta.
Két lehetőség merül fel, vagy Magyarország államfőjének alkotmányos kötelezettsége mindent aláírni, ami az asztalára kerül, vagy az, hogy nem véletlenül kapta meg a milliárdos támogatást a hivatala.
Bármi is a válasz, a lényeg az, hogy aláírta, és nem is nagyon tehetett volna mást, hiszen az Alaptörvény-módosítást az országgyűlésnek visszaküldeni nem lehet, és az Ab-hoz is csak eljárási hibák esetén fordulhat.
47 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás