Népszava: tízből hét ember csatlakozna az Európai Ügyészséghez

Az uniós pénzek megszerzése érdekében sebtében felállítandó új korrupcióellenes szervezetek hatékonyságában alig bíznak a magyarok egy friss felmérés szerint.

A Népszava megbízásából készített közvéleménykutatást a Publicus intézet, amelyben arra kérdeztek rá többek között, hogy mennyire bíznak azokban a rohamléptékkel létrehozandó korrupcióellenes szervezetekben, amelyeket a magyar kormány azért állít fel, mert enélkül nagy uniós forrásoktól eshet el.

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A cikk szerint a megkérdezettek közel kétharmada szerint ezek a szervezetek nem fogják csökkenteni a magyarországi korrupciót. A válaszadók negyede hiszi csak azt, hogy valóban "a megtisztulás szándéka" vezette erre a döntésre a kormányt, a többség viszont úgy vélekedik, hogy a korrupcióellenes szervezetek fölállításának szándéka mögött az rejlik, hogy a kormány meg akar felelni az uniós elvárásoknak, ami pedig feltétele az uniós pénzek érkezésének.

A felmérés szerint a többség úgy van vele, inkább az Európai Ügyészséghez kellene csatlakoznia Magyarországnak a hazai korrupció visszaszorítása érdekében.

A közvéleménykutatásból az is kiderült, hogy míg az ellenzéki szavazók 90 százaléka, addig a kormánypártra voksolók kevesebb mint kétharmada hallott arról, hogy a kormány az EU követelésére állított össze egy korrupciót visszaszorító törvénycsomagot. A 30 év alattiaknak csak az 57 százaléka értesült ezekről a korrupcióellenes intézkedésekről.

Az összes megkérdezett mindössze 8 százaléka hisz abban, hogy az új korrupcióellenes intézmények (mint az uniós pénzek felhasználását ellenőrző Integritás Hatóság, vagy a Korrupcióellenes Munkacsoport, illetve az NAV segítségét mostantól igénybe venni tudó Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF) munkájával érdemben csökken majd a hazai korrupció.

Tizenkét százalék hisz ebben valamelyest, de a válaszadók több mint kétharmada szerint ezek sem fognak érdemben változtatni a helyzeten. Még a Fidesz-KDNP szavazóinak is kevesebb mint a fele, 47 százalék bízik a korrupciós helyzet javulásában, az ellenzéki szavazók 95 százaléka pedig úgy látja, nem ezektől a szervezetektől fog változni a korrupció hazai helyzete.

"Leginkább az idősek hisznek a változásban, a 30 alattiaknál viszont százból csak kilencen optimisták. Ezzel szemben majd’ háromnegyedük szerint a kormány törvényalkotási láza, s az így felállított új szervezetek csak megfelelési kényszeréből születtek meg az EU felé, az ellenzéki szavazók pedig még nagyobb arányban – 84 százalék – vélekedtek úgy, hogy szimpla látszatintézkedésekről van szó. Abban, hogy valóban a korrupció visszaszorítása érdekében lépett a kormány, csak a megkérdezettek 26 százaléka hisz, s még a kormánypártiak szavazóknak is a csak a fele osztja ezt az álláspontot"

– olvasható a cikkben.

A többség szigorúbb feltételekhez, jogállamisági követelményekhez kötné az uniós pénzek folyósítását. A válaszadók kétharmada úgy látja, a bíróságok függetlenségével és a tiszta választásokkal kapcsolatos kritériumoknak mindenképpen meg kellene felelni, ezzel az ellenzékiek 97, a bizonytalanok 62 százaléka, a Fidesz-KDNP-sek kétharmada értett egyet.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásnak 71 százalékos a támogatottsága, az összes válaszadó 71 százlaéka mondta azt, hogy ennek az uniós szervezetnek is kellene a hazai korrupciós ügyeket viszgálnia. Az ellenzéki szavazók 98 százaléka támogatná a csatlakozást, a kormánypártiaknak viszont csak a 37 százaléka lenne a csatlakozás mellett. 39 százalékuk viszont elutasítja a a csatlakozást, közel negydük pedig inkább nem akart válaszolni erre a kérdésre a Népszava cikke szerint.