444: rengeteg pénztől zárta el az Európai Unió Magyarországot

Egyelőre csak az agrártámogatások jöhetnek hiánytalanul az országba, a többi nagy uniós forráscsoportból az EU-s intézmények befagyasztották a kifizetéseket addig, amíg a Fidesz-kormány nem teljesíti a jogállamisági és egyéb reformokat.

A 444 nagy cikkben foglalkozott január 3-án, kedden reggel azzal, hogy a magyar kormány és az Európai Unió szervei közötti viták milyen kihatással bírnak az uniós pénzek Magyarországra érkezésében. 

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A cikk szerint miközben a magyar kormány karácsony előtt bejelentette, hogy sikerült aláírnia az Európai Bizottsággal az úgynevezett partnerségi megállapodást, és korábban az Európai Tanács is jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet, tehát minden eddig felfüggesztett forráshoz hozzáférnek – aközben az EU-s intézmények rengeteg forrástól elzárták a magyar kormányt.

A lap szerint alapvetően három nagy uniós forráscsoportból részesülhetne Magyarország a következő években, ezek közül kettő jelenleg "teljesen hozzáférhetetlen", a harmadik elosztásába pedig csak mérsékelten szólhat bele a magyar kormány.

Az első forráscsoport az úgynevezett agrárpénzek halmaza, tavaly november 7-én az európai Bizottság jóváhagyta a magyar tervet a KAP-ra (Közös Agrárpolitika) vonatkozóan. A 2023-27 közi uniós pénzügyi ciklusban összeen 8,4 milliárd euró (ez közel 3400 milliárd forintot jelent jelenlegi árfolyamon) hívható le ebből a forráscsoportból. 

"A mezőgazdasági támogatások a leginkább összehangolt részei az EU-s politikáknak, itt a nemzeti mozgástér a pénzek elosztásában viszonylag korlátozott, eleve komoly összegek alanyi jogon járnak a földet művelőknek és állattenyésztőknek. Ez a keret sosem volt veszélyben, a pénz lehívását el lehet kezdeni"

– áll a cikkben.

A következő nagyobb forráscsoport a járvány okozta gazdasági gondok enyhítésére létrejött uniós csomag, a Helyreállítási Alap. Magyarország innen 2400 milliár forint vissza nem térítendő támogatás járna az országnak, de ennél valamivel több kedvezményes hitelt is lehetne innen igényelni. Utóbbira még a kormány nem adott be hivatalos igényt, ezt idén augusztusig tehetik meg. 

December 15-én elvi megállapodás született a 2400 milliárd forintnyi támogatás elköltéséről (amikor az Európai Tanács jóváhagyta a magyar tervet), csakhogy a 444 cikke szerint a kormány egyelőre nem férhet hozzá az összeghez, mert ehhez 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie. Ebből 17-nél már elkezdődött tavaly a változtatások végrehajtása, ám az Európai Bizottság elégedetlen volt a minőségükkel.

A lap szerint a magyar kormány beígérte, hogy március 31-ig teljesíti az előírásokat, a legnagyobb falat itt az igazságügyi reform lesz, amely során többek közt az Országos Bírói Tanács jogköreinek megerősítését kell elvégezni, de benne van az is, hogy az Alkotmánybíróság azon ojga megszűnik, amellyel bírósági ítéleteket bírálhat felül. 

"Az Alap pénzeit 2026 végéig lehet lehívni, és az elszámolás logikája is más, mint a később tárgyalt kohéziós programok esetében. Itt ugyanis nem számlákkal kell igazolni, hogy elment a pénz, hanem általános célokat kell elérni, amiket menet közben ellenőriz a Bizottság, és eszerint folytatja a finanszírozásokat. Azaz a pénz elköltésének hatásait vizsgálják majd. Ennek értelmében egyes programok kifizetését is leállíthatják menet közben, ha úgy látják, hogy azok nem az elvárt eredményeket hozzák – ilyen vitája máris számos tagállammal van a Bizottságnak.

Magyarország volt az utolsó tagállam, aminek a tervét jóváhagyták. Néhány példa más országoktól: Csehország 7 ezer milliárd euróból eddig 915 milliót tudott lehívni; Románia 14 milliárdból 3,6 milliárdot és még 2,7 milliárd euró hitelt is; Szlovákia pedig 1,22 milliárd eurót költhetett már el ebből a saját alapjából. Magyarország legkorábban áprilisban próbálkozhat az első eurók megszerzésével"

– olvasható a cikkben.

A lap szerint a másik nagy forráscsoport, amihez ugyancsak nem fér hozzá jelenleg a magyar kormány, az a Fejlesztési Támogatások néven fut (ebbe tartoznak bele a kohéziós pénzek is), és ezek olyan, hét évre megítélt támogatások, melyeket azokban a régiókban lehet jórészt elkölteni, amelyekben a GDP nem éri el az EU-s átlag 75 százalékát. Ez Magyarországon a Budapesten kívüli összes többi régiót érinti.

Innen 22 milliárd eurónyi támogatást lehet lehívni pályázat útján, a magyar kormány december 22-én utolsó tagállamként tudta jóváhagyatni a programjait, ám egyelőre csak a teljes keret 1,5 százalékához fér hozzá (ez az előleg), mert az EU közben több feltételhez kötötte ezen forráscsoportnál a kifizetéseket. 

A két feltétel az úgynevezett horizontális felhatalmazási feltétel és a feltételességi mechanizmus, mindkettő új EU-s jogszabályokon alapul. Az előbbi azt jelenti, hogy csak olyan ország kaphat pénzt, amely az EU alapjogi chartáját nem sérti (lisszaboni szerződés második cikkelye, a diszkrimináció tilalma és a jogállamiság elvárása tartozik ide például). A második feltétel pedig pénzmegvonással fenyegeti azon országokat, melyek jogállamisági gondok miatt herdálják az EU pénzét. (Az utóbbi feltételt a lap szerint eddig csak a magyar kormánnyal szemben alkalmazták, míg az első feltétellel a lengyel kormány elől zártak el pénzeket.)

A 444 a cikk további részében felsorolta, hogy melyek ezek az "akadályok", amiket teljesíteni kell ahhoz, hogy a magyar kormány pénzhez jusson ebből a forráscsoportból. Ilyen az igazságügyi reform, és ameddig ez nincs teljesen megoldva, addig a horizontális felhatalmazási feltétel miatt a kormány nem jut hozzá a teljes kohéziós kerethez. 

A második nagy akadály három magyar törvény megoldását jelenti: a "gyermekvédelminek" nevezett, a sajtóban inkább "homofób" törvénynek hívott jogszabály, emiatt az Európai Bizottság be is perelte Magyarországot az Európai Bíróságon. Az EB szerint a menekültügyi törvény is sérti a horizontális feltételeket, a harmadik pedig az egyetemek privatlizálása, azaz az alapítványi formába történt kiszervezésük, illetve hogy politikusok ülnek az egyetemi kuratóriumokban, miközben ők döntenek a támogatások odaítéléséről döntő hivatalnokok kinevezéséről is ez az EU szerint összeférheetlen.

"Ha áprilisra tehát az igazságügyi vita meg is oldódik, a 11 magyar operatív programból 3 továbbra is hozzáférhetetlen marad, ha ezeket a törvényeket nem módosítja a magyar parlament. Kettő esetében – menekültügy és homoszexualitás ábrázolása – a magyar kormány egyelőre eltökélten állítja, hogy nem kíván módosítani. A harmadikat (alapítványi egyetemek) jó eséllyel valahogy megoldják, mert az több egyéb forrás felvételét is nehezíti"

– olvasható a cikkben.

A 444 cikke szerint ezen felül a magyar kormányt még sújtja három operatív program 55 százalékának befagyasztása (energetikai, közlekedési és településfejlesztési közbeszerzéseket érint), ezek csak akkor nyílhatnak meg, ha a 17 intézkedést hiánytalanul megoldják (ezek a problémák szerepelnek a 27 szupermérföldkő között is).

A Bizottság jelenleg tövábbi intézkedéseket vár méga magyar kormánytól, hiába jelentette az decemberre késznek a problémás ügyek megoldását. 

A 444 szerint az EU-s intézmények hivatalosan semelyik uniós pénzforrás-csoporttól sem zárták el a magyar kormányt, ám a 2021 óta járó pénzek közül csak az agrártámogatások ékezhetnek egyelőre az országba, ami pedig radikális pénzmegvonást jelent. 

"Magyarországon kívül csak Lengyelország van hasonló helyzetben – ott a varsói kormány éppen december közepén terjesztette be a parlamentnek azt a törvényt, aminek elfogadása után a reményeik szerint hozzáférhetnek a saját pénzeikhez.

Fontos különbség, hogy a lengyeleknek sokkal kevesebb feltételt kell teljesíteniük, sokkal egyszerűbb a képletük a megoldásra. Bár hónapokig a varsói vezetők azt mondták, hogy semmit sem engednek, most mégis erre készülnek, és ezzel akár meg is oldhatják a problémáikat.

A magyar kormány a lengyellel szemben hónapok óta azt állítja, hogy kész a kompromisszumra, engedett is néhány esetben már, de sokkal többféle feltételnek kell megfelelnie, úgyhogy itt egyelőre a viták lezárásának menetrendje kevésbé körvonalazódik"

– zárja a cikket a 444.