Felmerült, hogy akár egy új jogállási törvény szerint is rendezhetné a pedagógusbéreket a kormány. A szakszervezetek egyáltalán nem támogatják a kormány új ötletét, miszerint egy törvényben meghatározhatnák a pedagógusok bérezését.
Gosztonyi Gábor (b) és Totyik Tamás (k), a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökei, valamint Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi vezetője, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára a Tanítanék, a noÁr, a PDSZ, a PSZ, a Tanárok a Tanárokért és az ADOM Diákmozgalom tüntetésén Budapesten, a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt 2023. január 7-én. Az oktatásért január 3-án Miskolcról indult Tudásmenet január 7-én délután a gimnáziumnál ért véget, ahol a diák- és pedagógusszervezetek egyúttal demonstrációt is tartottak. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A kormány akár egy új jogállási törvényben határozná meg a pedagógusok bérezését. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás a Népszavának ezzel kapcsolatban azt mondta, ez oda vezethet,
hogy a szakképzésben oktató kollégáikhoz hasonlóan a köznevelésben dolgozó pedagógusok is elveszíthetik közalkalmazotti jogviszonyukat, amit sem a PSZ sem a PDSZ nem támogat, hiszen az több munkavállalói jog elvesztésével járna.
Totyik Tamás a lapnak beszámolt arról is, a kormány által idén januártól megígért 10 százalékos pótlékemelés kifizetése még nem indult meg, amit így hónap vége felé közeledve aggályosnak tart, hiszen a bérszámfejtésnek hamarosan le kell zárulnia a tankerületi központokban.
Az Orbán-kormány azon az egyeztetésen sem reagált érdemben a pedagógusok sztrájkköveteléseinek pontjaira, amit a szakszervezetek kezdeményezésére Maruzsa Zoltán államtitkár hívott össze.
A PSZ és a PDSZ január 23-ától hirdetett egyhetes sztrájkot a köznevelési intézményekben, amelyhez már több száz iskola több ezer pedagógusa csatlakozott országszerte.
Túltolják ezt az egészet aljas szemét módon.