Orbán Viktor megágyazna egy esetleges huxitnak? A geopolitikai elemző szerint a magyar kormányfő komolyan „viccelt” az EU-ból való kilépés lehetőségével

A Political Capital geopolitikai elemzője úgy véli, hogy egyáltalán nem véletlen, hogy a Orbán Viktor magyar miniszterelnök negatív összefüggésben értekezett Magyarország uniós tagságáról. Győri Lóránt szerint a kormányfő igyekszik megágyazni egy esetleges huxitnak. A Political Capital elemzője szerint az egyelőre nem jelenthető ki, hogy a kormányfő ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból, de érvelése megkérdőjelezi az uniós tagság értelmét. 

Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben 2022. május 30-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ahogy korábban mi is megírtuk, Orbán Viktor szűk körben, a Karmelita kolostorban elmondott szavai az elmúlt napokban elárasztották a magyar nyilvánosságot, a magyar miniszterelnök a beszámolók szerint arról beszélt, hogy nem akarja, hogy Magyarország az unió tagja maradjon, aztán később kiderült, hogy a magyar miniszterelnök csak viccelt.

Egyelőre az még nem jelenthető ki, hogy a miniszterelnök ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból, de az igen, hogy igyekszik megágyazni ennek a lehetőségnek

– értékelte a kormányfő újabb különös megnyilvánulását Győri Lóránt, a Political Capital elemzője a Népszavának.

Győri Lóránt a Népszavának elmondta, hogy Orbán nem véletlenül alakít ki negatív álláspontot az EU-s tagság kapcsán. Bár a felmérések szerint az ország jó része maradni szeretne az EU-ban és bízik az uniós intézményekben, ez az állítás már nem teljesen igaz a Fidesz szavazótáborár, akik között egyre több az euroszkeptikus a kormány hosszú évek óta folytatott EU- és Brüsszel-ellenes retorikája miatt.

Ha közvélemény-kutatók rákérdeznek arra, hogy ki felelős az Ukrajnában zajló háborúért, akkor sokan nem az agresszor Oroszországot nevezik meg, hanem a NATO-t, az Egyesült Államokat vagy az EU-t. Ez sem az elkötelezett uniópártiság jele

– mondja Győri Lóránt.

Akár viccelt Orbán Viktor, akár nem viccelt, egyáltalán nem véletlen, hogy negatív összefüggésben értekezett Magyarország uniós tagságáról. Beleillik a trendbe

– így minősítette Orbán szavait a geopolitikai elemző a Népszavának.

A Karmelitában tartott rendezvényen amúgy a kormányfő elismerte, gazdaságilag Magyarországnak jelenleg nagyon fontos az EU, amit az elemző szerint az is jelez, hogy a támogatások befagyasztása milyen súlyos problémákat okoz.

Bel- és külpolitikai szempontból más a helyzet, a NER egyik lényege az ellenségképek gyártása, a kormány „szabadságharca” az EU ellen, ráadásul Orbán Viktor már többször hangsúlyozta, hogy a Nyugat hanyatlik, az erőközpontok Kína és Kelet felé tolódnak el, ráadásul a magyar hibrid vagy autoriter rezsim külpolitikai támogatást csak hasonló rezsimektől kaphat. Az ukrajnai háború óta a magyar külpolitika még messzebb került az európai fősodortól, végképp elszigeteltté vált – tette hozzá a geopolitikai elemző.

Emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor tavaly Tusványoson – szerinte megalapozatlanul – arra utalt, hogy 2030-ra Magyarország nettó befizetője lehet az Európai Uniónak. A miniszterelnök logikáját követve akkortól már gazdaságilag sem lenne annyira előnyös az uniós tagság. A Kötcsén elhangzott, a sajtóhoz kiszivárogtatott beszédében a kormányfő kijelentette, hogy 2030-ra az eurózóna, de akár maga az Európai Unió is széteshet. Orbán tehát nagyon tudatosan tette fel ezt a témát a magyar politika napirendjére – összegezte a geopolitikai elemző a lapnak.

A kormányfő egyébként az MCC-konferencia vendégei előtt is beszélt az összeomlásról. Az rtl.hu szúrta ki, hogy az osztrák eXXpress főszerkesztője is ott volt az eseményen, Richard Schmitt idézte is a miniszterelnököt, aki szerint normális ember nem akarhat ebben az EU-ban maradni, de muszáj. Mint mondta a jelenlegi európai politikai rendszer nem sokáig maradhat fenn, össze fog omlani, éspedig az évtized vége előtt. Az európai konzervatívoknak pedig szükségük lesz egy vezéralakra.

Győri Lóránt szerint az is bonyolítja a magyar helyzetet, hogy az ukrajnai háború óta a magyar külpolitika még messzebb került az európai fősodortól, végképp elszigeteltté vált azzal, hogy Ukrajnával szemben szkeptikus, bizonyos fokig oroszbarát álláspontot képvisel. A geopolitikai elemző megemlítette a volt jobbikos Volner János esetét, aki a saját magáról elnevezett pártot átnevezte Huxit párttá. A gyanút, hogy a kezdeményezés hátterében valójában a Fidesz áll, erősíti, hogy Volner a kormány jóvoltából külgazdasági attasé lett Szingapúrban.

Győri Lóránt szerint

egyelőre nem jelenthető ki, hogy Orbán Viktor ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból, de úgy érvel, hogy megkérdőjelezze az uniós tagság értelmét, amivel megágyazhat egy későbbi, esetleges kilépésnek.