Matolcsy elárulta, mikorra várja az élelmiszerárak csökkenését

Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa január végi ülésén az alapkamat 13 százalékon tartásáról a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.

A monetáris tanács január 24-i, idei első kamatdöntő ülésén fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjét, valamint 18 százalékon tartotta az egynapos betéti kamatszintet.

A kamatfolyosó két szélén, az egynapos jegybanki betét 12,5 százalékos és az egynapos fedezett hitel 25 százalékos szintjén sem változtattak.

A közlemény szerint a döntéshozók egységesen a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása mellett érveltek, hangsúlyozva, hogy az alapkamat jelenlegi szintje alkalmas a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.

Az inflációs kilátásokkal kapcsolatban egyetértés mutatkozott, hogy a dezinflációs hatások a következő hónapokban erősödnek, a csökkenő világpiaci nyersanyag- és energiaárak, valamint a szűkülő belső kereslet árazásokat mérséklő hatásainak eredőjeként.

A jegybanki döntéshozók egybehangzóan úgy vélik, hogy az infláció csökkenése a második negyedévben felgyorsul és az év végére újra egyszámjegyű tartományba kerül, majd 2024-ben a jegybank 2-4 százalékos toleranciasávjába mérséklődik.

A jegybank a tavaszi hónapokban várja az élelmiszerárak csökkenését.

Több monetáris tanácstag is jelezte, hogy az elmúlt időszak javuló tendenciái ellenére a meghatározó jegybankok további szigorításának feltörekvő gazdaságokra gyakorolt hatása, az orosz-ukrán háború következményei, az EU-s megállapodás részleteivel kapcsolatos bizonytalanság, a folyó fizetési mérleg hiánya, valamint a változékony pénzpiaci környezet továbbra is kockázatot jelent.

A január 24-i kamatdöntő ülésén elhangzott, hogy a jegybank monetáris transzmisszió hatékonyságát biztosító hosszú futamidejű betéti eszközét január 25-én hirdeti meg, míg február 1-jétől a diszkontkötvény-aukciókat heti rendszerességgel tartják meg.

A monetáris transzmisszió további erősítését szolgálja a kötelező tartalékráta 5 százalékról 10 százalékra történő emelése április elsejétől – közölték.

A monetáris transzmisszió erősítése mellett a jegybank a pénzpiaci stabilitás érdekében továbbra is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket, továbbá a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igényt -írták.

A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az MNB az október közepén bevezetett egynapos betéti kamat szintjét (18 százalék) a kockázati megítélés trendszerű javulásáig fenntartja.