Rétvári Bence a Nyugatot kommunistázta egy megemlékezésen

Mi az áldozatoknak állítunk emléket, nyugaton pedig az ideológiának – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen és koszorúzáson a Malenkij Robot Emlékhelynél pénteken.

Fotó: MTI/Lakatos Péter

A rendszerváltáskor nem történt meg elszámoltatás, és azok a személyek, akik kiszolgálói voltak a kommunista rendszernek, a mai napig aktív tagjai a közéletnek

- mondta Rétvári Bence.

Az ötágú vörös csillag volt az a szimbólum, amelynek a nevében csaknem százmillió embert megöltek világszerte, amelynek nevében, ha a kommunisták és a marxisták egyszer hatalomra kerültek, akkor mindenhol létrejöttek a gulágok, a Recskek, a Hortobágyok, a kényszermunkatáborok, az Andrássy út 60-ak, a Gyorskocsi utcák, a vallatóhelyiségek. A kommunistáknak a hatalomra kerülés érdekében semmilyen ár nem drága, nem kell az emberek tulajdonát tisztelni, nem kell az emberek szabadságát tisztelni, sőt végső esetben az emberek életének sincs értéke – közölte.

A kommunista eszme gyilkos eszme, mert bárhol a világon hatalomra került, mindenhol tömeggyilkosságokat eredményezett, és a legtöbb vezetője bűnöző volt, valamint államellenes bűncselekmények miatt börtönbe került. Az otthoni nevelés helyébe a társadalmi nevelést kell helyezni Marx szerint. Ezt napjainkban is tapasztalhatjuk különféle NGO-k általi érzékenyítés által

- mondta.

Horváth Attila alkotmánybíró hangsúlyozta, hogy azért kell 33 évvel a rendszerváltás után is eljönni megemlékezni, mert – noha jogi igazságszolgáltatás történt – a történelmi igazságtétellel még foglalkozni kell, hogy az utókor is megismerje a valós eseményeket.

A megemlékezésen Mari Albertné Vecsernyés Aranka, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke elmondta, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapját saját élményei alapján szemléli, mert 1950 júliusában őt és családját elhurcolták egy hortobágyi kényszermunkatáborba. Hozzátette: a rabságuk után a bélyeget, hogy ők a társadalom számkivetettjei és őket a kommunisták megsemmisítésre szánták, egy életen keresztül hordozták.