Navracsics rég volt ilyen bizakodó: szerinte már nyáron megnyílhat az uniós pénzcsap, és forrásokat sem veszítünk

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter csütörtökön Kaposváron mondott beszédet, amelyben szót ejtett a régóta húzódó uniós források ügyéről is.

MTI/Filep István

Navracsics Tibor a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági kihívások 2023 című rendezvényén rámutatott: ez egyúttal azt jelenti, hogy véget ért az a fajta fejlesztéspolitika, amely nagyjából egységként kezeli Magyarországot, és tolerálhatónak tartja az országon belüli különbségeket. A régiók saját szükségleteihez, törekvéseihez igazodó megoldásokra van szükség – hangsúlyozta.

Kiemelte: fontos szempont, hogy Budapest versenyképes maradjon, megállja a helyét az éles nagyvárosi versenyben, de azzal, hogy lehetőséget kap a növekedésre, ne hátráltassa a fővároson kívüli régiók fejlődését.

Navracsics Tibor utalt rá, hogy a kormány célja változatlan: az Európai Unió öt legélhetőbb államának egyikévé akarja tenni Magyarországot 2030-ra.

Ez magában fogalja a versenyképesség növelését, a kevésbé fejlett országrészek felzárkóztatását, a zöld és digitális átmenet elérését – mondta.

A miniszter az európai uniós források folyósításáról azt mondta "mindenfajta sajtóhírrel ellentétben menetrend szerint mennek előre a dolgok, a tárgyalások is".

Amit célul tűztünk ki tavaly júniusban, hogy az Európai Bizottság 2022 év végéig elfogadja az operatív programokat, ez megtörtént, sikerült, rendben vagyunk, nem tudják az uniós forrásokat most már elvenni tőlünk, Magyarország nem fog forrást veszíteni" – jelentette ki.

Hozzátette, "a mi terveink szerint 2023-ban 1,5 milliárd euró, 2024-ben 2 milliárd euró, 2025-ben 2,8 milliárd euró érkezik Magyarországra".

A miniszter abban bízik, ha a jogállamisági feltételekkel összefüggő eljárásban említett, az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő kérdéseket megnyugtatóan sikerül rendezni törvénymódosításokkal, nyáron már megnyílhatnak a források.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború és a szankciók következményeként megnőtt energiaárak miatt reorganizációra van szükség a gazdaságban.

Ennek része a munkaerő átképzése, az élethosszig tartó tanulás, a mobilitás erősítése, a túlzott eladósodás megfékezése, a zöld átállás és az energiatakarékosság

- tette hozzá.