Gyomrost adhat a magyaroknak Orbán csodafegyvere: Fordítva sülhet el az élelmiszerár-korlátozás

Az Orbán-kormány a tervek szerint görög és francia mintára kötelezi a legnagyobb élelmiszerláncokat, hogy több termékkategóriában akciós termékeket áruljanak.

Kép: Facebook/Orbán Viktor 

A kormány terve szerint a kereskedelmi üzleteknek hetente kell meghirdetniük az akciókat. Az alapvető élelmiszerek 20 kategóriába sorolandók be például:

baromfihús, sajt, kenyér, zöldség-gyümölcs.

Valamennyi kategóriában egy-egy szabadon választott terméket kell az akciót megelőző 30 napon belüli legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal olcsóbban kínálni.

Az akció nem vonatkozhat árstopos termékekre.

Az intézkedés a jelentős árbevétellel rendelkező élelmiszerláncokat fogja érinteni, a legkisebb boltokat nem. Tervezett bevezetés:

legkésőbb 2023. július 1.

A Portfólió szerint azonban van erre két külföldi példa, ahol kiderül az is, hogy igazán átütő sikert nem hozott az infláció elleni harcban, ráadásul bőven el is térnek a budapesti tervektől.

Az Orbán Viktor vezette kabinet várhatóan július előtt indítja a kötelező kedvezményrendszert, melyet a francia és görög intézkedések mintájára hozzák meg, és nem az alapélelmiszereknél bevezetett árstop helyett vezetik be, hanem amellett alkalmazzák majd a szabályozást.

Ám sem a franciaországi, sem a görög megoldás nem bizonyította még hatékonyságát.

A francia rendszer csak elvi hasonlóságot mutat a magyar lépéssel, ugyanis nincs benne kötelező elem, de a kormány márciusban közölte, hogy megállapodást kötött a nagy kiskereskedelmi láncokkal, hogy számos élelmiszer árát korlátozzák, hogy csökkentsék az inflációs nyomást, amelyet a lakossági fogyasztók tapasztalnak.

Franciaországban, amikor a lépésről döntöttek, még a februári, 14,5 százalékos élelmiszerinflációra reagáltak, Magyarországon ekkor az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett éves alapon nézve.

Franciaországban egyes fogyasztói szövetségek szkeptikusan nyilatkoztak az "inflációellenes" kezdeményezésről, mivel attól tartottak, hogy más termékek árai emelkedhetnek a lépéstől. A kormány ezért ígéretet tett arra, hogy szúrópróbaszerűen ellenőrzik majd az árazást, valamint azt is jelezték, hogy fellépnek azért, hogy a kiskereskedők ne zsarolhassák meg a beszállítóikat, azáltal hogy nyomott áron veszik át a termékeiket azt alkualapnak használva, hogy a sajátmárkás termékeiket tisztességtelen mértékben leárazzák.

Egyelőre több jel is arra utal, hogy nem vezetett célra a lépés: a beszállítók és a láncok közötti legutóbbi, március 1-jén befejeződött tárgyalások azt eredményezték, hogy iparági hírek szerint a szupermarketek által a gyártóknak fizetett árak átlagosan mintegy 10%-kal emelkedtek, hogy figyelembe vegyék a termelési költségeik (energia, szállítás, nyersanyagok, csomagolás stb.) növekedését.

A konzervatív görög kormány úgy döntött, hogy minden háztartás 31 termékkategóriából (kenyér, tej, tészta, rizs, hús stb.) egy terméket kedvezményes áron találjon a legnagyobb szupermarketekben. Tehát lényegében ez a terv hasonlít a legjobban a magyar kormány által bejelentett szabályozáshoz, bár azt a görög vezetés nem kötötte ki, hogy mennyivel kell olcsóbbnak lennie az egyes termékekhez, míg az Orbán Viktor vezette kabinet előírta, hogy

az előző 30 nap esetében kell legalább 10 százalékos kedvezményt biztosítani.

A görögországi NielsenIQ tanulmánya szerint 2022 első kilenc hónapjában a görög háztartások mintegy 320 millió euróval többet fizettek az ország szupermarketjeiben, mint az előző év azonos időszakában, miközben 1,8 százalékkal kevesebb terméket vásároltak. 

A háztartásoknak elérhető alapkosár most összesen 51 olcsóbb élelmiszerterméket tartalmaz, az athéni kormány szerint ez segített is az infláció leverésében, de az adatok ezt még nem igazolják vissza, ahogy az viszont biztosra vehető, hogy

az élelmiszerinfláció nem állt meg, sőt tovább gyorsulhat.

A NielsenIQ jelentése szerint Görögországban 10-ből hét beszállító és kiskereskedő áremelést tervez az idén. Ez az inflációs tendencia várhatóan folytatódni fog, mivel a recessziós gazdasági környezet arra kényszeríti a fogyasztókat, hogy óvatosabban bánjanak a kiadásaikkal, és keressék a kedvezményeket és az ajánlatokat.