Csák János: "A koreaiak nekünk rokonaink, csak Dzsungáriából mi nyugatra jöttünk, ők meg keletre mentek, a közös pedig most bennünk például a K-pop"

Csák János kulturális és innovációs miniszter Tusványoson közölte, hogy a koreaiak nekünk rokonaink. Csáksaját magát a beszélgetés közben egész egyszerűen így jellemezte: „én komolyan veszem, hogy Klebelsberg Kuno utódja vagyok”. Klebersberg művelődéspolitikus és belügyminiszter is volt az 1900-as évek elején.

Én komolyan veszem, hogy Klebelsberg Kuno utódja vagyok

– jelentette ki Csák János kulturális és innovációs miniszter pénteken Tusványoson, ahol Both Miklóssal, a Hagyományok Háza főigazgatójával és Gergely Balázzsal, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnökével beszélgetett a magyar kultúráról.

A koreaiak nekünk rokonaink, csak Dzsungáriából mi nyugatra jöttünk, ők meg keletre mentek”, a közös pedig most bennünk például a K-pop. Koreában tőlünk kaptak vissza dallamokat, és mérhetetlenül boldogok ennek hatására

– így fejtegette a gondolatait a magát csak kultuszminiszternek nevező Csák János.

A miniszter szerint a magyar kormány 500 millió forintot költ a kultúrára, így aztán „az állam igenis kőkeményen beleáll abba, hogy amit államként megtehetünk az adóbevételekből, abból a kultúrába tereljünk vissza minél több pénzt”, bár elismeri, hogy ennek vannak vadhajtásai. Szerinte nem szabad hinni azoknak a cikkeknek, amikben arról írnak, hogy ő visszavág a támogatásokból: „csak a Budapest-fejűséget egy kicsit csökkentem, és máshova is juttatok pénzt” – fogalmazott.

A miniszter a magyar kultúrát az amerikaival szembehelyzve megállapította, hogy míg a magyaroknak van egy ezeréves közös kultúrája és történelme, melyből egységes identitást tud építeni, addig az amerikaiak identitásproblémája az olvasztótégelyen alapuló kultúrából fakad, mely nem volt képes egységes identitást nyújtani a polgárainak, mivel valaki mindig kimaradt. Amerika globális cselekvőképessége és belső bizonytalansága között feszülő ellentétet egy kedves kis hasonlattal érzékeltette:

Kicsit olyan, mint a halott, akinek nő a körme. Történik a dolog, fizikailag történik, cselekvőképes vagyok, de már nincs ott mögötte a lélek. Ez a mi ajándékunk, hogy nekünk magyaroknak meg van ez a kultúránk

Csák János kulturális és innovációs miniszter a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Magyar Kultúra. Értékőrzés és innováció határon innen és túl című pódiumbeszélgetésén az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 19-án. MTI/Veres Nándor

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban Csák elmondta, hogy fontos, hogy összegyűjtsük és elmeséljük a történeteinket, különben ezek a történetek elvesznek. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a kötődést nem lehet számítógépen, Skype-on keresztül kielégíteni, hiszen az embernek napi legalább tizenöt érintésre van szüksége.

A gépnek nincsenek érzései, a gép nem fárad el, nem iszik bort

– vélekedett, majd hozzátette, hogy az a nép, amely elveszíti a közvetlen érintkezés képességét, elveszett.

Egy ponton a gyerekbombát is ledobta:

legyen sok gyerek, akiknek van mit átadni”, neki is van négy gyereke és hét unokája

A beszélgetés végén az Operáról és a Zeneakadémiáról kérdezték a minisztert, aki lényegében elismételte eddigi érvelését. A zeneakadémiáról elmesélte Liszt Ferenc történetét, aki „állandóan úton volt. (...) Volt egy kocsija, amiben húrok nélküli zongora volt, és amerre volt, mindenütt megállt. (...) Belobogott a lobogó hajával, és tudták, hogy itt egy magyar művész, egy magyar előadó.”

Szerinte zeneakadémiának fel kell támadnia, amihez egy iránymutató személyiségre lenne szükség, aki tapasztalt előadó. Szerinte ha elméleti embert raknának az intézmény élére, az olyan lenne, mintha egy hadtörténész vezetné a hadsereget.