Lánczi Tamás MTVA-s igazgató a tűzijáték drónkeresztjéről: "Már a puszta látványa, közelsége is égeti a gonosz bőrét"

A közmédiás Lánczi Tamás szerint „egyes sajtóorgánumok szerkesztőségei nem értették (vagy inkább cinikus értetlenséget színleltek) az augusztus huszadikai ünnepi tűzijáték lezárásaként feltűnő kereszt ürügyén”, emiatt úgy döntött, blogjában elmagyaráz mindent a keresztről.

Feszület megformázása drónokkal a Szent István-napi tűzijáték közben Budapesten 2023. augusztus 20-án. MTI/Máthé Zoltán

Az idei augusztus 20-i budapesti tűzijáték alatt a pirotechnikai effektek mellett csaknem 900 drón keresztet formázott a levegőben.  Lánczi Tamás – egykori helyettes államtitkár, jelenleg az MTVA online igazgatóságának igazgatója – blogjában ír arról a drónkereszt kapcsán, hogy annak „már a puszta látványa, közelsége is égeti a gonosz bőrét” – szúrta ki a 444.

A kereszt formája – amely egyben a lényege, szubsztanciája is – misztikus értelemben egyszerre rugaszkodik el a földtől és tör az égbolt felé (azzal az ambícióval, hogy átszakítsa azt) és száll alá a por, a sár, vagyis az ember irányába (azzal az ambícióval, hogy megszólítsa, elérje őt magányában). De más feladata is van: horizontálisan, a két ágával a két égtáj irányába kinyúlva összeköti az embert a felebarátaival és a testvéreivel. A keresztben rejlő kettős sugallat és ígéret erőt ad annak, aki hajlandó alázattal felnézni rá. Ez sokak számára jelenthet vigasztalást és örömöt.

Ezt pedig közösségi érzésnek nevezzük és nem tömegpszichózisnak

- írta blogjában az MTVA munkatársa.

Hozzátette:

a kereszt reménységet ad az embereknek. Nem csak lelkiségi-vallásos értelemben, hanem sokkal inkább a hétköznapi, az élet fárasztó, gyötrő nehézségeiben, mindenben, ami anyagi, ami nehézkes, ami az ádámi átok okán küzdelmes ma is. Az ilyen ránk aggatott leküzdendő súlyokból pedig mindannyiunknak bőséggel kijutott az elmúlt években. Olyan válságot, nehéz időket él meg most Európa és benne mi is (egyéni és közösségi szinten egyaránt), ami szorongató, fojtogató és reménytelenséget áraszt. Nem tudjuk, mert nem tudhatjuk, mit hoz a jövő számunkra, de egy biztos: a reményünket és hitünket nem veheti el senki, mert a magyarok jót várnak és jót is várhatnak a jövőtől.

Többek között ezért is volt ott a helye a keresztnek augusztus huszadikán éjszaka a Duna fölött.

Persze az emberek reményeit és hitét le lehet köpni, nyitott szájjal röhögni rajta, de mint azt régóta tudjuk már – más gyakorlati funkciója is van a crux-nak – ugyanis: már a puszta látványa, közelsége is égeti a gonosz bőrét.