Az Eurostat adatai alapján Románia nem előzte meg Magyarországot a 2022-es vásárlóerő-paritáson számolt gazdasági növekedés (GDP) alapján a Nézőpont Intézet számításai szerint, amelyről pénteken tájékoztatta az MTI-t.
Azt írták, a közelmúltban a sajtó több ízben foglalkozott az Eurostat friss adatával, amely szerint 2022-ben, vásárlóerő-paritáson számolva Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói annak jártak utána, vajon igaz-e, hogy Románia gazdaságilag megelőzte Magyarországot. "Az Eurostat adatai alapján a válasz egyszerű: nem" – szögezik le a közleményben.
Fotó: Pixabay cco (illusztráció)
Euróban kifejezve Románia GDP-je piaci árfolyamon számolva 286 milliárd euró, amely 1,7-szerese a magyar 169 milliárd eurónyi bruttó hazai terméknek, miközben Románia 19 milliós lakossága kétszer akkora, mint a 9,6 milliós Magyarországé. Az egy főre jutó GDP piaci árfolyamon számolva Magyarországon 17 400 euró, míg Romániában 15 000 euró. Az Eurostat által kimutatott román előny csak a vásárlóerő-paritással való súlyozásnak köszönhető.
2010 óta 29-ről 47,2 százalékra nőtt a GDP-arányos román államadósság, ezzel szemben Magyarország GDP-arányos államadósságát az előző évtizedben csökkenő pálya jellemezte: a 2010-es 80 százalékról 73,9 százalékra csökkent, miközben a gazdasági növekedés ütemét Magyarország ez alatt az időszak alatt is fenn tudta tartani.
Az intézet azt írta, a GDP valóban egy fontos mérőszám a gazdaság teljesítményének meghatározására, de tévútra vezethet pusztán ebből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a mutatószám a fejlettséget és a jólétet nem méri. A románok közel felének (47,9 százalék) nehézséget okozna egy váratlan kiadás finanszírozása, míg a magyaroknak csak harmada (33,9 százalék) élne meg egy ilyen helyzetet hasonlóan. Ráadásul délkeleti szomszédunknál a 2010. és 2021. közötti időszakban romlás tapasztalható: a 2010-es 44,8 százalékról ez a mutató 47,9 százalékra nőtt. Magyarország viszont az elmúlt egy évtized alatt eljutott oda, hogy ez az arány a 2010-es 73,9-ról 33,9 százalékra, azaz hozzávetőlegesen felére csökkent.
A Nézőpont Intézet szerint a román lakosság 21,2 százaléka továbbra is olyan háztartásban él, ahol sem kád, sem zuhanyzó, sem vízöblítéses vécé nincs, miközben ez az arány Magyarországon 1,5 százalék, ami azonos az uniós átlaggal.
A Románia egyik jellemzője továbbra is a relatíve magas munkanélküliség, illetve az alacsony foglalkoztatottság – írták. A 20-64 évesek 68,5 százalékos foglalkoztatási mutatója jócskán elmarad Magyarország 80,2 százalékos rátájától. A munkanélküliségi ráta hasonló képet mutat: Románia 2010 óta 9-ről 5,6 százalékra tudta csökkenteni a munkanélküliséget, míg Magyarországon a 2010-es 10,8 százalékról 2022-re 3,6 százalékra esett vissza, ami kétszer akkora csökkenést jelent – olvasható a közleményben.
Sokkal inkább helytálló, hogy Magyarország maradt le még Romániához képest is.