Több jogsértést is feltárt az a bányahatósági vizsgálat, amelyet a recski sárlavina után rendeltek el, melynek során a kőbányából elszabadult sárfolyam a falu házaira ömlött.
A fideszes recskiek házát ugyanúgy elöntötte a sárlavina. Forrás: Google Maps
A június 8-ai heves esőzés által indított sárlavina miatt több mint 50 embert keltett azonnal kiköltöztetni, akadt köztük olyan, akit szó szerint menekíteni kellett – írja a 24.hu.
A hatósági dokumentum szerint a fideszes Kósa Lajos barátjaként ismert Fiák István tulajdonában álló vállalkozás (Andezit-Bau Kft.) többszörösen is szabálytalanul működött. A közérdekű adatigényléssel megszerzett, az országos bányakapitány, Káldi Zoltán által szignózott őszi dokumentum eddig nem is ismert információkat tartalmaz arról, mi vezethetett a több tucat ember azonnali kiköltöztetéséhez vezető, NER-közeli bányánál történt ipari balesethez.
A recskiek többször is tiltakoztak a fejük fölé rakott kőbánya közelsége miatt, egyikük megjósolta, hogy egy nagyobb esőzés a bánya szélét lemossa majd a helyiek ingatlanjára. Az iszapömlés után a magyarországi bányavállalkozásokat felügyelő állami hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága azonnali vizsgálatot rendelt el.
Az októberi szövegezésű dokumentum egyik sajátossága, hogy az a jelentős következmény, miszerint a bánya területéről indult iszapömlés elérte a recski lakóingatlanokat – amelynek következtében ott kilakoltatást kellett végezni –, egyszerűen nem szerepel a szövegben, ahogyan az sem, hogy mindez milyen károkat okozott a lakóingatlanokban.
A bejelentés utáni hetekben az országos bányahatóság ellenőrei kétszer is ellátogattak Recskre. Mind a kétszer magukra hagyta őket a bánya valamelyik prominense:
„A 2023. 06. 13-án megtartott helyszíni ellenőrzésen Mihalecz József felelős műszakivezető-helyettes részt vett, azonban az ellenőrzést követően az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv elkészítésének befejezése előtt távozott, így az ellenőrzésen tapasztaltakkal és a jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatban nyilatkozatot nem tett.” Ezzel kapcsolatban megkerestük Mihalecz Józsefet arról érdeklődve, miért távozott a sárlavinát épp vizsgáló folyamat vége előtt, mire a bányamérnök azt mondta: „Ebben igazán semmi különös nincs. Egyszerűen más dolgom volt, az ott lévő urakkal én ezt egyeztettem, és ezután távoztam.”
Június 29-én szintén volt egy újabb ellenőrzés. Ekkor már Nagy István a „bányavállalkozás ügyvezetője az ellenőrzés kezdetekor megjelent, azonban 12:00 órakor az ellenőrzés közben távozott, a jegyzőkönyv felvételénél nem volt jelen, így a jegyzőkönyvvel kapcsolatban nyilatkozatot sem tett.” Megkérdeztük Fiák István tulajdonostársát, miért hagyta ott az állami ellenőröket, ám írásbeli érdeklődésünkre Nagy ezúttal sem válaszolt. Mihalecz József sem tudta megmondani nekünk, hogy Nagy miért távozott az ellenőrzés közben.
Nagy Sándor recski polgármester elmondta, Fiákék nem ott kezdték el a bányászati tevékenységet Recsken, amiről korábban tájékoztatták a települést. Ezt megerősítette a bányakapitányság vizsgálata is.
A vizsgálat felrója Fiák cégének, hogy a bányatelken azonnal és lényegében egyszerre kiirtották a teljes növényzetet, látványos tájsebet okozva, ami többek közt azért is lett súlyos fejlemény, mert ha nem vágtak volna ki mindent azonnal, akkor a növénytakaró jobban megfogta volna a hirtelen lezúduló nagy csapadékmennyiséget.
A „bányafelügyelet kiemelten súlyosító körülménynek értékelte, hogy a bányavállalkozó nagymértékben tért el a műszaki üzemi tervben tervezett és engedélyezett bányászati tevékenységtől, figyelemmel arra, hogy a letakarítás lényegesen meghaladta az engedélyezett mértéket. „A jóváhagyott üzemi terv szerint a letakarítás több évre tagoltan, a letakarított meddő más helyen történő elhelyezésével történhetett volna.
A jogsértés a MÜT-től eltérő területeken történt letakarítás és depó (szabálytalan) elhelyezése során valósult meg.
A bánya felelős műszakivezető-helyettese, Mihalecz József nem kívánta kommentálni a bányahatóság megállapításait. Szerinte a sárlavina a „nagy mennyiségű, előre nem jelezhető eső miatt” történt. Egy nyári beszélgetés során Mihalecz azt ugyanakkor elismerte, hogy a területi csapadékmennyiségeket évekre visszamenőleg nem ellenőrizték a bánya megnyitása előtt, Ha ezt megtették volna, számukra is kiderült volna, hogy Recsken és környékén a közelmúltban a nyárinál nagyobb villámárvizek is voltak már, azaz felkészülhettek volna ekkora mennyiségű eső lehetőségére is.
A sárlavina utáni hetekben több átalakítást végeztek, ennek eredményeképp a bánya további működése már kevésbé lesz veszélyes a recski házakra, mint korábban volt – véli a bányahatóság.
Bár a határozat szerint többszörösen is szabálytalanul működött a bánya, a büntetési tételek közül mégis enyhe (a 30 százalékban maximalizált), összesen hárommilliós bírságot szabtak ki, „ami a bányavállalkozó működését nem lehetetleníti el, ugyanakkor elegendő az újabb jogsértések visszatartására.” Akár vissza is vonhatták volna az engedélyt, vagy megtilthatták volna a bányatevékenység folytatását – ehhez képest szabtak ki „csupán” pénzbüntetést.
A bányahatósági vizsgálatnak komoly jelentősége lehet a helyiek által indított kártérítési eljárásban. Arról írt a Népszava, hogy minden kártérítési igényt visszautasít a recski bányát üzemeltető cég. Fiák István vitatja, hogy „a megjelölt területen bármilyen káresemény bekövetkezett volna.” Azzal a kijelentéssel pedig különösen nem ért egyet, hogy a cég felelős lenne a sárömlésért, mivel ez egy „elháríthatatlan természeti esemény volt, a sárlavinát kiváltó villámárvíz bekövetkezéséért egyetlen személy vagy szervezet sem tehető felelőssé” Fiák szerint. „A megjelölt időpontban, de azt megelőzően sem történt a bányatelken üzemi baleset.” Így „a be nem bizonyított kár, illetve ügyfelem bárminemű közrehatásának hiányában, a kialakult természeti viszonyok miatt nem állapítható meg a cég felelőssége.”
Fiák nem kért bocsánatot a sárlavina által érintett lakóktól, pedig a recskiek elvárják a NER-estől.
13 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás