A Neumann János Egyetem címzetes egyetemi tanára lett Matolcsy György. A most már Neumann Jánosról elnevezett intézmény, illetve jogelődje 2014 óta van szoros szakmai együttműködésben is az MNB-vel. Az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke pedig az a Csizmadia Norbert, aki előbb államtitkára volt Matolcsynak, majd az MNB-ben három évig, 2016-ig gazdaságstratégiai és tervezési ügyvezető igazgató volt. Ebben a pozíciójában lett a magyar banán kifejezés kitalálója.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke pénteken átvette a kecskeméti Neumann János Egyetemtől a címzetes egyetemi tanári címet – közölte az MNB pénteken az MTI-vel.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Az egyetem azzal indokolta az elismerést, hogy Matolcsy György elévülhetetlen érdemeket szerzett az intézmény fejlesztésében és gyarapításában, alapítása is az ő kezdeményezéséhez köthető – írták.
A jegybank elnöke a közlemény szerint már a 2010-es évek elején hangoztatta, hogy Kecskemétnek egyetemre van szüksége.
Matolcsy Györgynek köszönhető az MNB és az intézmény közötti duális együttműködés is, amely a korszerű közgazdasági képzés elősegítését, az oktatásfejlesztést, a képzési kínálat szélesítését, versenyek és konferenciák szervezését, valamint a tudományos kutatói munka sokoldalú támogatását támogatja. Eddig több mint 80 duális hallgató végezte gyakorlatát a jegybanknál és leányvállalatainál, ösztöndíj- és tehetségprogramjában pedig csaknem 120 hallgató vehetett részt – tették hozzá.
A Telex emlékeztet, hogy
a kecskeméti egyetem fenntartója a Neumenn János Egyetemért Alapítvány, amely kuratóriumi elnöke évekig dolgozott korábban Matolcsy beosztottjaként.
Az egyetem oldalán található életrajz szerint Csizmadia Norbert 2013-2016 között a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatója volt. Előtte pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott Matolcsy miniszteri ideje alatt államtitkárként.
Csizmadia Norbert Matolcsy idején tervezéskoordinációért felelős államtitkár volt,
de már 2007-ben együtt dolgozott Matolcsyval egy, a „magyar banán” kifejezést is megszülő kutatásban.
A kuratórium tagja Bánkuty Tamás József is, aki szintén Matolcsy mellett kezdte a Nemzetgazdasági Minisztériumban, és 2013-tól dolgozik a Magyar Nemzeti Banknál. Közreműködött Matolcsy Egyensúly és növekedés című kötetének elkészítésében is.
Mi az a magyar banán?
Az ország gazdaságföldrajzi adatait a Térbeli dimenziók, fejlődési tengelyek, övezetek című műben Matolcsy, Csizmadia és Csordás olyan csodás dolgokat fedeztek fel, mint a Magyar Banán, az Okos Tavak, a Déli Duna Csáp, a Dél-magyarországi Bumeráng és a Dél-keleti Sárkány. Matolcsy persze nem ragad le a kis részleteknél, a banánt ugyanis tök önkényesen rakja össze az unalmas nevű Nyugat-magyarországi Modernizációs Vonalból és a Duna-menti Innovációs Tengelyből, jóllehet ő maga mondja, hogy ezek sajnos nem kapcsolódnak össze, mert Győr és Sopron között nincs rendes gyorsforgalmi út. De mennyire más, ha ezentúl van saját Banánunk! – elemezte korábban a tanulmányt Szily László.
7 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Mennyi hitelt vett fel orbán gazdid? Tudod?
És mennyi az államháztartás hiánya? Mennyivel növekedett?
Tudod??? Na ugye.
Mert a nemzeti adósságot és hiteltörlesztést nem az Orbáni pénzügy számolja, az fel is ment a sokszorosára!
"Surányi Györgynek köszönhető, hogy 2018-ig – a Nemzetközi Valutaalap korábbi adatai szerint – a régió országainak jegybankjai átlagosan negyvenszer több aranykészlettel rendelkeztek, mint Magyarország, amely 1990-ben, az ő vezetése alatt váltotta pénzre az akkori aranytartalék zömét, mintegy 43,5 tonnát."
magyarnemzet.hu/velemeny/2022/01/suranyi-gyorgy-a-dilettans
Új hozzászólás