Sólyom kipakol: "Akkor úgy döntöttem: olyan boltban, ahol becsaptak, nem vásárolok, s nem kértem több tájékoztatást"

@petmail13: Ez ellen a lehetőségeihez mérten Sólyom fellépni...és ez a baja a szoclibeknek...hogy nem csak bólogat! Az Alkotmányunk úgy xar ahogy van!

Nincs másik ilyen berendezkedés a demokratikusnak mondott államok között, ahol a regnáló hatalmat semmilyen módon nem lehet eltüntetni, bármilyen kártékony és hazaellenes is, ha nem lép le önszántából!

@mandiner: Mert neki is lejárjövöre a mandátuma és szerintem szeretne megint jelölteni magát. Egy köztársaságielnök nem lehet párt szimpatizást. Vissza lehet nézni Göncz Hányszor nem egedett akár a MDF.-nek akár az MSZP.-nek még Hornt is kiosztotta.

@mandiner: Miért is kellene magyaráznom a véleményemet??
Viszont van a Republiknak egy nótája!!

@mandiner: (11:05) Ugye nem a madárra gondoltál??

@szaboria: Csak neked! :-)

A távozó köztársasági elnök 10 éve
[origo]2000. 06. 04., 22:24
Göncz Árpád köztársasági elnöki kinevezése már 1988-ban felmerült egy Fidesz gyűlésen, és ugyanazon év egy ellenzéki március 15-i ünneplésén. Az 1990. április végi MDF - SZDSZ paktum értelmében a Parlament két legerősebb pártja megállapodott az SZDSZ-tag Göncz jelölésében, melyet az Országgyűlés nagy többséggel elfogadott. 1990. V. 2-án Gönczöt ideiglenes köztársasági elnökké választotta a Parlament. (Tulajdonképpen az Országgyűlés elnöke volt ekkor, aki az Alkotmány értelmében az ideiglenes köztársasági elnöki posztot is betölti. Az országgyűlés elnöki teendőit az akkor még alelnök, Szabad György végezte.) Mint akkoriban Göncz nyilatkozta, reggel még villamossal ment a Parlamentbe, de este már szolgálati Mercedes vitte haza. Az MSZP kezdeményezésére ekkoriban már gyűltek az aláírások, a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáért. Július 29-én tartottak a fenti kérdésről népszavazást, ami azonban érdektelenség miatt érvénytelen lett. A népszavazás előtt az elnök parlamenti megválasztása mellett érvelt Göncz, 1999-re azonban már megváltoztatta álláspontját, most szerinte közvetlen népszavazáson kellene dönteni. Véleménye azért változott, mert érzékelte az elnöki hatalom gyengeségét, amit szerinte a népi megerősítés tudna ellensúlyozni. Jogkörének határai sok vitát gerjesztettek az első években, ő, és a kormány tagjai is többször fordultak az Alkotmánybírósághoz egy-egy vitatott helyzetben.

Végül augusztus 3-án az Országgyűlés Gönczöt hatalmas többséggel megválasztotta a köztársaság elnökének. Megválasztása utáni első sajtótájékoztatóját így kezdte: "Hadd valjak szerelmet a sajtónak!" Közvetlen stílusa, és a sajtóval szembeni előzékenysége hamar rendkívül népszerűvé tette. (Még májusban, első hivatalos útja pont a Nemzetközi Újságíró Szövetség konferenciájára vezetett.) Magválasztása után így nyilatkozott: "Itt vagyok izzadtan, fáradtan, meg vagyok hatva, tele vagyok szorongással, büszke vagyok, bőghetnékem van. Mit mondjak még?" jobboldali koalíció részéről viszont már az első naptól kezdve azzal vádolták, hogy inkább az ellenzéknek, elsősorban az SZDSZ-nek kedvez, és nem pártatlan, ahogy erre az Alkotmány kötelezi. Koalíciós politikusok már augusztus 3-án ezt arra hivatkozva állították, hogy Göncz első útja a beiktatási ünnepségről az SZDSZ frakció irodájába vezetett. Stílusa bossszantotta Antall József miniszterelnököt, aki szerint funkciójához méltatlanul fogalmazott sokszor, különösen az első időszakban.